Hogyan diszkriminálják Dél-Koreában az északiakat?

Mintegy 27.500 észak-koreai disszidens él Dél-Koreában. 1995 óta szöknek északról az elnyomás és az éhínség elől. Ki gondolná, hogy Dél-Koreába szökésük után, a modern társadalomban is hátrányos helyzetbe kerülnek?

Ha Észak-Koreából valaki délre kíván szökni, szeme előtt az a remény lebeg, hogy talán megváltozhat az élete. Azok sikertörténete, akik letelepedtek Délen, reményt ad északiak millióinak. De a valóság sajnos más. A helyzet az, hogy az észak-koreaiak élete Délen sem reményteli.

A dél-koreai Chosun Ilbo készítette azt a felmérést, amelyből kiderül, hogy a disszidensek valójában sajnálják, hogy délre mentek, nem szeretnek ott élni. A legtöbben nem tudnak beilleszkedni a dél-koreai társadalomba, ezért sokan inkább Kínába emigrálnak. Erről írtunk nemrégiben ITT. A közelmúltban végzett felmérésben részt vett 1785 disszidensnek a Korea Hana Alapítvány segített a letelepedésben. 20.5%-uk azt mondta: küzd az öngyilkosság gondolatával, míg 79 % depressziós.

A disszidensek körében az öngyilkossági ráta háromszor magasabb az országos átlagnál. Ők nehezen birkóznak meg az általános diszkriminációval és a munkanélküliséggel. A legtöbb észak-koreai, beleértve az egyetemi diplomával rendelkezőket is, napszámosként dolgozik építkezéseken, vagy éttermekben. Az Egyesítési Minisztérium szerint, mely Észak és Dél újraegyesítésének ügyeivel foglalkozik, csak kétharmadát keresik meg annak, mint amit egy dél-koreai kap. Sőt, rettenetesen nehezen találnak munkát, mivel a munkáltatók hátrányosan megkülönböztetik őket. Ha pedig mégis alkalmazzák őket, akkor nem csak kisebb bért kapnak, de óraszámban is sokkal többet kell dolgozniuk. Sok sztereotípia él róluk, ami miatt folyton panaszkodnak rájuk. A helyzet azon fiatal disszidensek esetében sem jobb, akik már Délen végezték el az egyetemet.

Egyikük azt mondta, hogy Kínából érkezett koreainak vallja magát, hogy könnyebben jusson munkához éttermekben. A környéken élő dél-koreai lakosok általában panaszkodnak, ha kiderül, hogy a közeli iskolába északi gyereket vettek fel. Az ilyen bánásmód miatt az északiak nem éppen érzik otthonuknak a ”reménnyel teli” Dél-Koreát.

Többen úgy gondolják, épp itt lenne az ideje annak, hogy a kormány több támogatást nyújtson nekik. A hangsúly azon van, hogy segítsenek letelepedni és beilleszkedni. A disszidensek szerint sokkal jobban el kéne ismerni munkájukat. Azok, akik egyáltalán nem járnak sikerrel, továbbállnak Kínába.

A kormány jelenleg vizsgálja a diszkrimináció miatt hátrányos helyzetben élő észak-koreaiak eseteit, miközben arra ösztönzi a munkaadókat, hogy nyugodt szívvel alkalmazzanak északiakat.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez