Bűntény és egynapos szabadság a Facebookon

Hiába blokkolja a kormány a szociális médiát, valakinek mégis sikerült hamis Facebook- oldalakat létrehoznia Iránban. Ráadásul éppen kormánytagok nevében. A hírt a héten jelentették be Teheránban, hozzátéve: a tettes már őrizetben van. Pont egy hónapja pedig – senki nem tudja, hogyan –  bárki számára hozzáférhető volt az oldal: igaz, mire mindenki felocsúdott volna, már el is múlt az egynapos szabadság.  

   

A hivatalos hírügynökség, az IRNA csak annyit közölt: több miniszter is aktív volt az elmúlt hetekben a közösségi oldalon, jóllehet azt állítják, soha nem regisztrálták magukat ott. Persze egyből vizsgálat indult, meg is találták és le is tartóztatták a hamisítót. Arról nem tudni, hogy miképp hozhatta létre az ál-profilokat, amikor a hozzáférés nem csak a Facebookhoz, hanem a szociális média egészéhez a többnyire lehetetlen a perzsa államban: a kormány blokkolja azt. Akárcsak a politikai blogokat vagy a pornográf oldalakat. Vagyis mindent, amit erkölcstelennek tart, vagy amiről úgy gondolja, hogy alááshatná a hatalmát. Egyetlen iráni politikus van csak jelen a Facebookon, ő is hivatalból: a külügyminiszter, Mohammed Javad Zarif – emlékeztet az AFP. Vannak persze azért mások is, akiknek „nemzeti” VPN, virtuális magánhálózat teszi lehetővé a hozzáférést. Szeptember közepén azonban volt egy nap, amikor, ha csak kis időre is, mind a 30 millió iráni netező feljuthatott a tiltott oldalakra. Már ha nem késett le lehetőségről.

A hatóságok szerint a hirtelen jött szabadságnak műszaki hiba volt az oka, amit aztán gyorsan el is hárítottak. De vannak, akik azt hiszik: valakik magasan a politikában szabotázst követtek el, vagy tesztelni akarták, hogyan élnének az irániak a lehetőséggel. Megint mások abban bíztak, hogy Rohani elnök mosoly-offenzívája állt a háttérben: az elnök maga is Twitter-használó, még ha a technikát tanácsadói kezelik is helyette. Ráadásul többször beszélt már arról, hogy lazítani kellene az internetes korlátozásokon. A világháló körül régóta megy a csatározás: az egyik oldalon azok állnak, akik több személyi szabadságot követelnek, a másikon pedig az ettől tartó keményvonalasok. A véletlen, vagy nem is annyira véletlen egynapos nyitás másnapján mindenesetre a félhivatalos Fars hírügynökség hosszú cikkben részletezte a szociális média veszélyeit. Ezek közül a legnagyobbnak azt tartotta, hogy a Facebook elmossa a határokat a magánélet és a közélet között. Vannak például olyan nők, akik kendő nélkül szerepelnek a profilképeken – tette hozzá.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez