Az ősi Palmíra most a modernkori hadviselés sebeit viseli magán. Meg a kapzsiságét, kifosztott sírok formájában. Az UNESCO világörökségi listáján szereplő ókori “sivatagi gyöngyszem” Homsz tartományban van, 200 kilométerre észak-keletre Damaszkusztól. Valaha a világ egyik legjelentősebb kulturális központja volt. Meg kereskedelmi. Már Nagy Sándor idején itt haladtak át a földközi tenger városait Mezopotámiával összekötő karavánutak. Itt cserélt gazdát a Kínából hozott selyem, az Indiából érkező indigó, a gyapjú, az Arábiából származó tömjén és drágakő. Oázisát bővizű forrás látta el ivóvízzel. Később az oázisvárosból arab hercegség lett.
Ma is őrzi egykori nagyszerűségét, jóllehet az oszlopos Baal templom kapott néhány aknatalálatot, amikor errefelé tűzpárbajoztak a felkelők és a kormányerők. A hellenisztikus épület főfalán fehér hasadásokat vágtak a lövedékek. Aknatűz rongálta meg az egyik kaput is, meg a nyolc oszlopon nyugvó áthidaló gerendát. A külső fal több helyen megsérült, a földön három korintoszi oszlopfő is hever, romokban.
“Tavaly februárban érkeztek ide a fegyveres felkelők: a közeli hatalmas pálmaligetekben húzódtak meg, amíg a hadsereg ősszel ki nem füstölte őket” – meséli egy helybéli. Palmíra a tűzvonalban volt a pálmaligetek és a város között. De a templomban keletkezett károknál is nagyobbat okoztak a sírrablók. Palmírától nyugatra egy kilométer hosszan fekszik a több ezer éves Holtak völgye. A gazdag kereskedők ott építtették fel pazar síremlékeiket. A híres toronysírok emeleteit lépcsőkön lehetett megközelíteni. Az első emelet freskókkal díszített fogadóterem volt, a másodikon helyezkedtek el a sírkamrák.
A múzeum igazgatója, Khalil al-Hariri három mészkő sztélét mutat az AFP újságírójának, meg egy díszesen faragott szarkofágdarabot, gyerekábrázolásokkal. Azt mondja, láncfűrésszel vágták le őket a fosztogatók. Két napja egy ház alagsorában bukkantak rájuk. Nem tudja, hány sírt hordtak szét. Összesen félezer van, és ebből még csak 200-at tártak fel a régészek. A fosztogatók a többit keresték fel. Örül, hogy legalább néhány tárgyat megtaláltak azokból, amiket elvittek.
A 130 megkerült tárgy között kőkoporsók darabjai mellett rég meghalt, görög-római ruhába öltözött emberek mellszobrai vannak, meg jellegzetes palmírai faldíszek. A hivatalos verzió, vagyis a kormány szerint “fegyveres csoportok” és “terroristák” akarták kiárusítani Szíria kultúráját és gyökereit. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy sok, a régi tárgyak értékét ismerő helybéli is hasznot próbált húzni a felfordulásból.
A rendőrök helyi házak pincébeiben és gyümölcsöseiben találták meg a tárgyak egy részét. Másik részét meg az ország más pontjain. 15 darabot a bejrúti reptéren koboztak el. Az ENSZ szerint példátlan méreteket öltött Szíriában a fosztogatás és az illegális műkincskereskedelem. Egy hete arra szólították fel a szembenállókat, hogy próbálják megóvni az ország kulturális örökségét. A műkincskereskedőket és a gyűjtőket pedig arra kérték, hogy legyenek résen a Szíriából érkező tárgyakkal.
Palmíra ma kihalt. A polgármester azt mondja: negyedmillió látogatójuk volt évente, de 2011 ősze óta egy sincs. Pedig a város 80 ezer lakójából 5 ezer a turizmusban dolgozott. A legendás Zenobia Palace Hotel, amelyet az 1920-as években épített a műemlékek közelében egy francia kalandor, ma félig kiégett épületváz. Palmíra, akárcsak egész Szíria, arra vár, hogy legyen már vége a háborúnak. És jöjjön vissza az élet. Meg a turisták.