Japán és Amerika Kína ellen?

Kínával szembeni közös aggodalmukat és védelmi szövetségük további erősítését hangsúlyozták az Egyesült Államok és Japán vezetői pénteken Barack Obama amerikai elnök kétnapos tokiói látogatását záró közös nyilatkozatukban, a vizitet mindazonáltal valamelyest beárnyékolták a kereskedelmi tárgyalásaikkal kapcsolatos nézeteltérések.

A közös nyilatkozatban a két ország több célzott figyelmeztetést tett Kínát célozva: elítélték a “területi és tengeri követelések megfélemlítéssel, kényszerrel és erővel való foganatosítására irányuló minden kísérletet”, közös aggodalmuknak adtak hangot a kelet- és dél-kínai-tengeri “feszültségeket fokozó lépések miatt”, s újra leszögezték, hogy kétoldalú védelmi szerződésük kiterjed a Szenkaku-szigetekre, amelyet Kína (Tiaojü néven) a magáénak tart.

Ez utóbbi amerikai vállalással kapcsolatban a kínai állami média a héten élesen bírálta Obamát, és csütörtökön a kínai külügyi szóvivő is Peking tiltakozásának adott hangot. Kína területi vitái az utóbbi időben nemcsak Japánnal mérgesedtek el, hanem további hat délkelet-ázsiai országgal is, amelyek Pekinget gyakran agresszív fellépéssel vádolják.

Vélhetően ez utóbbitól sem független Washington és Tokió azon pénteki bejelentése, hogy közösen szándékoznak támogatni a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségét (ASEAN). Nyilatkozatuk egyúttaL azt is jelezte, hogy az Egyesült Államok és Japán “konstruktív kapcsolatra” törekszik Pekinggel.

Abe Sindzó japán kormányfő történelmi jelentőségűnek nevezte a közös nyilatkozatot, amely azonban japán sajtóhírek szerint majdnem a két ország kereskedelmi vitáinak túszává vált.

Obama látogatása kapcsán a japán és amerikai kereskedelmi tárgyalók két napon át egyezkedtek a Csendes-óceáni Partnerség (TPP) nevű tervezett regionális szabadkeresekedelmi szerződés részleteiről. Japán lapok azt írták pénteken: a tárgyalások megakadása miatt az amerikai fél azt követelte, hogy Japán adjon további kereskedelmi engedményeket – drasztikusan csökkentse az amerikai húsra kirótt vámokat és lazítsa az amerikai autókra vonatkozó biztonsági előírásokat – az Egyesült Államok védelmi kérdésekben nyújtott támogatásáért cserébe.

A nézeteltérések miatt a közös nyilatkozatot végül csak Obama távozása után adták ki, s a dokumentum csak annyit mond a kereskedelmi ügyekről, hogy készek “bátor lépéseket tenni”, továbbá “kijelölték az utat” a tárgyalások folytatásához. Hivatalosan az amerikai delegáció azt mondta, hogy a két fél között csökkentek a nézetkülönbségek, a japánok viszont leszögezték, hogy egyelőre még messze vannak a megállapodástól.

Elemzők szerint az amerikai-japán megegyezés a legfontosabb eleme a 12 kelet-ázsiai, illetve észak- és dél-amerikai országot felölelő tervezett egyezmény sikerének. A TPP mind Obama, mind Abe gazdaságpolitikája számára kulcsfontosságú, s ha létrejön, ez lehet a világ egyik legjelentősebb szabadkereskedelmi megállapodása, minTHOGY tagjai a globális gazdasági termelés 40 százalékát állítják elő. Egyes elemzők szerint a TPP politikai szempontból azért is kiemelt ügy, mert egy olyan gazdasági blokkot hozna létre a Csendes-óceán két partja között, amelynek Kína nem tagja.

Mindeközben a TPP mindkét országban komoly belpolitikai viszályokat kavart, és a piacnyitástól tartó gazdasági ágazatok erős lobbitevékenységet folytatnak érdekeik védelmében. Erre utalt Taró Aszó japán pénzügyminiszter is, aki szerint “Obama nem rendelkezik megfelelő politikai erővel ahhoz, hogy a novemberi szenátusi választások előtt bármit tegyen (az ügyben)”.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez