Repedések az “Erős Sziklán”: Belpolitikai és gazdasági utóhatások

A Hamász és Izrael is önmagát tartja győztesnek a legutóbbi ötven napig tartó háborúban, de nagyon sok elemző, sőt a helyi lakosok szerint is, “döntetlennel” végződött a gázai konfliktus. Már javában zajlanak a háború esetleges következményeinek és utóhatásainak a felmérésre, s az előzetes becslések és információk szerint Izrael sem feltétlenül nyertese a konfliktusnak: egyrészt csökkent a kormánypárt népszerűsége, másrészt pedig az izraeli gazdaság is “nehéz időkre ” számíthat. 

Benjamin Netanjahut nemcsak  a politikai ellenfelei, hanem a koalíciós szövetségesei, sőt a Likud pártnak a héja oldala is támadja ezen a héten kötött tűzsünet miatt.  Az izraeli szélsőjobboldal, amely korábban a leginkább a gázai invázió mellett volt, bírálta most leghevesebben az izraeli miniszterelnököt. Avigdor Liberman külügyminiszter, aki már korábban sokszor vádolta meg Netanjahut túlzott óvatossággal és palesztinokkal szembeni békülékeny magatartással, a Facebookon közzé tett bejegyzésében kikelt a fegyverszünet ellen: “Tilos egyezségre jutni a Hamásszal, és amíg van Hamász, tilos megállapodni! “Amíg Gázát a Hamász uralja, nem lehet biztosítani az izraeliek biztonságát és nem lehet diplomáciai egyezményt kötni. A Hamász nem partner semmiféle politikai vagy biztonsági megállapodáshoz” – tette hozzá, bírálva a Kairóban egyiptomi közvetítéssel megkötött tűzszünetet.

Ennek ellenére Avigdor Liberman külügyminiszter vesztett a népszerűségéből. Liberman hadjárat előtti 31 százalékos népszerűsége és a vele szembeni 56 százalékos elégedetlenség tovább nőtt, jelenleg csak 29 százalék áll mellette és már 58 százalék van ellene. Ennek oka az lehet, hogy Netanjahu számos alkalommal síkra szállt a háború közepette képviselt éles kritikájával szemben, lojalitást követelve tőle a koalíció tagjaként. A külügyminiszter népszerűségének csökkenése kihat a saját pártjára is: az Iszráel Béténu (Izrael a Hazánk), három mandátumot is elvesztene a Knesszetben, ha most tartanának parlamenti választásokat az országban.

A Netanjahu elleni hadjárathoz csatlakozott később Danni Danon, a Likud párt központi bizottságának korábbi vezetője és a védelmi miniszter helyettese is, akit július közepén kirúgtak a kormánypártból, mert kritizálta Netanjahu politikáját és döntéseit. Ő szintén keserű kudarcnak és téves döntésnek tartja a Hamásszal kötött tűzszünetet. „Nem akarjuk lemondatni Netanjahut, de vissza akarjuk téríteni a helyes útra.” – jelentette ki az izraeli rádióban, majd hozzátette, hogy a „Hamászt végleg fel kellett volna oszlatni.”

Természetesen az izraeli baloldal sem maradt ki ebből. Jichák Herzog, az ellenzéki szociáldemokrata Munkapárt és a parlamenti ellenzék vezetője Facebook-oldalán közzétett véleménye szerint Netanjahu elvesztette a lakosság, s különösen az ország déli részén és a Gázai övezet környékén élők bizalmát. “A hadsereg győzött, de a kormány megbukott.” Netanjahu szerda esti sajtótájékoztatóján elhangzott kijelentéseit egy szomorú győzelmi beszédnek kellene felfogni” 

Habár az izraeli közvélemény-kutatások először azt mutatták, hogy a lakosság kiemelten támogatja a katonai hadműveleteket (július végén több mint nyolcvan százalék volt), de korántsem elégedettek Benjamin Netanjahuval. A miniszterelnök népszerűsége ugyanis az elmúlt hetekben legalább 25 százalékkal csökkent, sőt a Dialóg Intézet szerdai felmérésében a megkérdezettek csupán 50 százaléka támogatta Netanjahut. Ezenfelül az izraeli miniszterelnök tegnapi, az izraeli győzelemről szóló beszéde után, csupán a megkérdezettek egynegyede tartotta „tényleges izraeli győzelemnek” az Erős Szikla hadműveletet. A válaszadók 54 százaléka szerint senki nem győzött a háborúban, valamint 16 százalék úgy vélte, hogy igazából a Hamász aratott politikai győzelmet Izrael felett.

Gazdasági nehézségek

Az izraeli kormánypártnak még a gazdasági problémákkal is szembe kell majd néznie. Az izraeli gazdasági növekedés ugyanis csökkenőben van, ez év tavaszán már „csak” 2,3 százalékos emelkedést jósoltak az elemzők, miközben tavaly 3,3%-ot. Habár a belső fogyasztás majdnem 10 százalékkal nőtt, de az izraeli statisztikai hivatal szerint az export akár 15 százalékkal is visszaeshet, leszámítva egy-két szektort (hadiipar,elektrotechnika, gyógyszergyártás). Ezzel párhuzamosan nőtt a szegénység is: az izraeli gyerekek harmada, valamint a családok egyötöde a szegénységi küszöb alatt él. A mintegy nyolcmilliós lakosság 23,5 százaléka kénytelen nélkülözni, ami körülbelül 439 500 családot jelent.

Azonban ezek az adatok és felmérések mind az izraeli hadműveletek előttről valók, s kétségtelen, hogy a következő hónapokban a gazdasági mutatók romlására lehet számítani. Augusztus 25-én nagy meglepetésre 25 bázisponttal, vagyis 0,25 százalékra vágta alapkamatát az izraeli központi bank. A döntés mögött az infláció és az inflációs várakozások csökkenése, az árukivitel lassulása, valamint a turizmus visszaesése áll. Ezenfelül Ciszjordániában is bojkottálják az izraeli árukat. Habár a palesztin import hetven százalékát hiába az izraeli áruk teszik ki, Izrael számára sokkal fontosabb a palesztin piac, mint vice versa.

„Körülbelül 4-4,5 milliárd dollár értékben exportál Izrael árukat a ciszjordániai piacra. Az izraeli 10-es csatorna szerint 50 százalékkal kevesebb izraeli áru került a palesztin üzletek polcára augusztus óta. Ha tovább folytatódik ez a tendencia, akkor sokkal kevesebb lehet Izrael belső kereskedelmének nagysága. Így a korábbi 10 százalékos belső kereslet biztosan csökkenni fog, ami érzékenyen érinti majd az izraeli gazdaságot, főleg azért, mert nem lesz mivel ellensúlyozni a kivitel csökkenését. – jelentette ki Oula Avad, az egyik intézet igazgatója. 

Ám ennél sokkal nagyobb veszteséget jelent Izrael számára a turizmus csökkenése is. Valószínűleg az izraeli oldalról az idegenforgalom szenvedi el majd a legnagyobb károkat a gázai konfliktus miatt. Két hónap alatt csaknem 27 százalékos visszaesés történt, ami már lassan 600 millió dolláros kiesést jelent. A turizmusból származó bevétel alkotja az izraeli GDP-nek a 7 százalékát. 

Az izraeli pénzügyminisztérium már nekifogott a gazdasági problémák teljesítésének és első körben adókedvezményt ígért azon vállalkozóknak, akik a Gázai övezet 40 kilométeres körzetében élnek.

Források:

al-Ahram, al-Monitor, Euronews, AP

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez