A szudáni elnök mellé állt a büntetőbírósággal szemben az Afrkai Unió

Az ICC március elején elfogatóparancsot adott ki az északkelet-afrikai ország államfője ellen, azzal vádolva, hogy felelős a nyugat-szudáni Dárfúr tartományban elkövetett háborús és emberiesség elleni bűntettekért.

Az AU a líbiai Szirtben tartott találkozón elfogadott határozatban arra hivatkozott, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem méltatta válaszra a szervezetnek azt a kérését, hogy függesszék föl a Besir elleni eljárást.

Az 53 tagállam ezért úgy döntött, nem működik együtt az ICC-vel, és nem hajlandó sem letartóztatni a szudáni elnököt, sem átadni a törvényszéknek. Az AU 30 tagállama ratifikálta a Nemzetközi Büntetőbíróság Rómában aláírt alapító okiratát, s ennek alapján kötelessége letartóztatni azokat, akik ellen a törvényszék eljárást indított.

Az AU határozatában részrehajlással vádolta Luis Moreno-Ocampot, az ICC főügyészét, és azt fejtegette, hogy a Besír elleni eljárás "sajnálatos következményekkel" járt a "törékeny szudáni békefolyamatra" nézve, és "aláásta a szudáni konfliktus gyors megoldását célzó erőfeszítéseket".

A Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet szóvivője úgy fogalmazott, az Afrikai Unió "inkább egy háborús bűnökkel vádolt diktátor oldalára állt, ahelyett, hogy az afrikai áldozatok mellé állt volna". Reed Brody szavai szerint a határozat Líbia és Szudán diktátuma, s nem valódi konszenzus eredménye. A HRW rámutatott, az AU állásfoglalása nem érinti annak a 30 országnak a nemzetközi jogi kötelezettségeit, amelyek ratifikálták a római statútumot.

Az AU találkozója előtt harminc ismert afrikai személyiség, köztük Desmond Tutu Nobel-békedíjas dél-afrikai püspök felhívást tett közzé, kérve az afrikai államfőket, hogy működjenek együtt a Nemzetközi Büntetőbírósággal, hogy ezzel is segítsenek "a dárfúriaknak és Szudán összes lakójának megtalálni a békét és az igazságot".

Forrás: AHU – A-O D.