Ahol az emberrablás ősi mesterség – milicisták Maliban

Mali, Bamakó – Mali északi része Az iszlamista Ansar Dine (vallás támaszai) és a tuareg önálló államért, az Azawad-ért küzdő szeparatisták mozgalma, az MNLA (National Movement for Liberation Azawad) kontrollja alá került. A két tábor között azonban nincs egyetértés. Mihálffy Balázs cikke az AfriPORT-nak Bamakóból.

A tuaregek évtizedek óta bizonytalanságban tartják Mali északi részét, ezt ők saját történelmi területeiknek tartják. Kadhafi elnök annak idején maga is támogatta a tuareg elképzelést. Az Azawadért folytatott küzdelem élharcosa Iyad ag Ghali tuareg vezér mozgalma, az MNLA hosszú éveken át sok fejtörést okozott a Mali fegyveres erőknek. Ghali azonban nem csak tuareg önállóságért, hanem iszlám államért is harcolt, ezzel szembe került saját mozgalmával, az MNLA-val. A tuaregek többsége ugyanis nem szeretne shariy’a alapú államot.

 

Iyad ag Ghali:

Iyad ag Ghali és az MLNA között szakításra került sor és a tuareg vezér létrehozta szélsőséges iszlám szervezetét az Ansar Dine-t, amely már egyértelműen a shariy’a bevezetését tűzte ki célul nem csak északon, hanem egész Maliban. Ghalit szélsőséges nézetei miatt egykor még Szaúd Arábiából is kiutasították.

Neoprimitívizmusra vallana olyan elemzést adni, mintha ezek a szervezetek, mozgalmak kötött szervezeti és működési szabályzattal rendelkező intézmények lennének, melyek tagsági igazolványt bocsátanak ki követőik számára. Csak a vezetők szintjén tudják mit jelent az MNLA és Ansar Dine. A mezei tuareg erről mit sem tud, egyszer ide, másszor oda csapódik, attól függően, hova szólítja törzse, nemzetsége, vagy az aznapi érdeke. Talán pont ebben a kiszámíthatatlanságában, kaotikusságban rejlik erejük.

Ghali nem szegény ember, millióit azokból a túszszabadítási tárgyalásaiból szerezte, melyet az Al Qaeda in the Islam Maghreb (AQIM) és az elrabolt turisták kormányai között folytatott. Ettől függetlenül maga tagadja, hogy a Qaedához tartozna.

Az emberrablás magyarázatául annyit, hogy ezen a tájon ez egy több ezer éves foglalkozás, tehát nem új keletű. Errefelé nem nő meg a répa, nincs kövérfüvű legelő, de van emberrablás, ami sokkal jobban jövedelmez, mint a mindennapi munka. A tudatban ez normális foglalkozás, ez nem fog egyik napról a másikra megváltozni. Ha egy gyerek a tábortűz mellett a nagyanyjától azt hallja: „bezzeg a te nagyapád milyen nagyszerű ember volt! Kifosztott minden karavánt, elrabolta az idegent! Volt is akkoriban mindenünk, finom kelménk, pénzünk, szép ruháink!” Nos, akkor e gyermek számára ez a viselkedési forma lesz a normális és minden más abnormális. A gyerekek pedig felnőnek és gyakorolják őseik hagyományát.

Ghalinak azonban fejtörést jelenthet miként magyarázza a túszszedést shariy’a alapon, mert ezt az iszlám tiltja. A Korán ezt „Huraba” néven említi és a végtagok ellentétes oldali levágását követő kínszenvedés utáni kivégzésre ítéli elkövetőjét. Shariy’a ide, vagy oda, a Korán ájáinak fontossága általában eltörpül a váltságdíj nagysága mögött.

A március 22-én bekövetkezett bamakói katonai puccs sokat segített Ghali és az MNLA északi törekvéseinek megvalósításában. A két szervezet szinte naponként változtatta egymáshoz fűződő viszonyát. Egyszer Ghali, másszor az MNLA javára billent az egyensúly, de tény, hogy északról a bamakói kormánycsapatokat elűzték. Ghali április 8-án Timbuktuban bevezette a shariy’át. Ezt aztán pár nappal később az MNLA visszavonta, majd Ghali Kidalba vonult és ott vezette be a shariy’át. Így aztán amerre Ghali elhaladt bevezették a shariy’át, majd ha továbbvonult visszavonták.

Ghali és a tuareg szeparatisták között a napokban törzsi alapon is összecsapásokra került sor. Az MNLA-hot tartozó két törzs, a Taghat Melet és az Idnane csetepatézott az Ansar Dine egyik törzsével az Iforával. A konkrét okokról nem érkeztek hírek. Ezek kapcsolatban lehetnek akár több száz éves családi sérelmekkel, de lehetnek a mai hatalmi viszonyokhoz köthetők is, nem tudni.

 Tuareg_milicista_szak_Maliban

Tuareg milicista észak Maliban:

Egész nyugat Afrika szájtátva bámulja az észak Maliban történt fejleményeket. A Szahara ugyanis kiváló lehetőséget ad az események továbbterjedésére Mauritániában, Nigerben, Algériában és még ki tudja hol. A világ szélsőséges iszlamistái pedig szép számban érkeznek ide. Azt még nem lehet tudni, hogy ez jó hír, vagy sem, de a világsajtó szerint ezen most bosszankodni kell. Ha pedig tovább elemezzük, akkor talán nem is baj, hogy ezek az emberek a Szahara palackjába kerülnek, akár az a dzsinn az Ali baba történetben. Azon is el lehet gondolkodni, hogy ki fogja nyitogatni később azt a palackot és milyen stratégiai célból…

Egy bizonyos, hogy Sanogo százados, aki a március 22-i katonai puccs végrehajtója volt Bamakóban, nem a palacknyitogatók közt szerepel. Akkoriban békés tárgyalásokra hívta elég megmosolyogtató módon az Azawados és MNLA-s testvéreit. Ők is kiröhögték.

 Sanogo_szzado

Sanogo százados:

 

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez