Gesztus a török zsidóknak – újranyitották az edirnei zsinagógát
Törökországban a múlt héten újra megnyitottak egy több mint száz éves zsinagógát, amit még az Oszmán-Török Birodalom idején építettek. Ankara szerint ez lesz a szimbóluma annak, hogy az AKP “nem érzéketlen” a nem muszlimok iránt és Törökország különböző vallási közösségeinek tagjai is együtt tudnak élni a kis-ázsiai országban.
A törökországi Edirne városában található Büyük (Nagy) Zsinagóga újra megnyitása alkalmából tartott ceremónián részt vett Bülent Arinc miniszterelnök-helyettes, valamint a török zsidó közösség lelki vezetője Isak Haleva főrabbi is. Az edirnei Büyük Zsinagógát 1907-ben építették fel, még II. Abdülhamid szultán idején.
A zsinagóga “túlélte” Atatürk modernizációját és egészen 1983-ig a zsidó közösség egyik legfontosabb törökországi istentiszteleti helyének számított. Ugyanakkor abban az évben beomlott a teteje és emiatt évtizedeken át elhagyatottan állt, mert az akkori katonai kormányzatok megtiltották a zsinagóga felújítását, sőt nem is voltak hajlandóak foglalkozni az esettel. A törökországi zsidó közösség adományaiból gyűjtötték össze a pénzt (mintegy 2,5 millió dollárt) és 2000-es évek végén a török AKP (Igazság és Fejlődés Pártja) is felkarolta a tervet. A tetőn kívül felújították a zsinagóga belsejét és új Tóra tekercseket is kaptak. A rabbi pedig ismételten Daviz Azuz lett, ugyanaz aki a zsinagóga beomlása előtt volt a rabbi.
Törökországban körülbelül 20 000 fős zsidó közösség él, a legtöbben egészen a tizenödökig századig visszamenőleg származtatják magukat: sokak szerint ugyanis elődeiket kiűzték az Ibériai-félszigetről és mai Anatólia területen kaptak menedéket. Ahmet Davutoglu török miniszterelnök közelményben gratulált a zsinagóga felújításának és kijelentette, hogy ez szerinte “ismét ékes bizonyítéka annak, hogy Anatólia földjén békében élnek egymással a különböző kultúrák”.
Ugyanakkor szándékosan kerülték, hogy szóba kerüljön az aktuálpolitika, vagyis Izrael és Törökország közt feszülő ellentét. Diplomáciai vihart kavart, amikor Dursun Ali Sahin, a tartomány kormányzója, azt javasolta, hogy alakítsák át a zsinagógát múzeummá, mintegy válaszul a tavaly novemberi al-Aksza mecset környéki összecsapásokra. Később bocsánatot kért a kijelentéseiért.
A felújítás részét képezte Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök nem muszlim vallási kisebbséggel kapcsolatos, vallási toleranciát hirdető programjának. A 2002-es választások idején az AKP, pontosabban Recep Tayyip Erdogan egyik fő szlogenje az volt, hogy „kijavítja az előző kormányok hibáit”, s azt ígérte, hogy a vallási kisebbségek ezután sokkal szabadabban gyakorolhatják a vallásukat az országban. Ez akkor még az Európai Unió irányába tett gesztus volt, hiszen Ankara bízott abban, hogy felveszik az EU-ba, és a vallási kisebbségeknek tett engedményeket Brüsszel a “török demokrácia működéseként” értelmezi. Habár ez nem történt meg, de Ankara nem fordított teljesen hátat ennek a gondolatnak.
2015. január 2-án Ahmet Davutoglu török miniszterelnök a nem muszlim vallási kisebbségek képviselőivel találkozott: I. Bartholomaiosz ökumenikus pátriárkával, Aram Atesyannal, az örmény patriarchátus vikáriusával, Isak Haleva főrabbival, Juszuf Cetin metropolitával, a szír ortodox egyház képviselőjével, Juszuf Saggal, a szír katolikusok törökországi vikáriusával, és Levon Zekiyannal, az isztambuli örmény egyház apostoli adminisztrátorával. A megbeszélésen váratlan és meglepő ígéret hangzott el a török kormányfő szájából: a szír keresztények templomot építhetnek Isztambulban, és Ankara fogja kijelölni az ehhez szükséges területet. Az új keresztény templom az Atatürk repülőtértől nem messze, a Márvány tenger partján áll majd. A szír keresztény közösség (kb. 17 000) az egyik legrégebbi törökországi vallási kisebbség: arámi nyelven – vagyis Jézus nyelvén – imádkozik és tartja az istentiszteleteit.