„Aki intellektuális kalandokra vágyik, próbáljon copyrightokat szerezni Afrikában!”

Dr. Magyar Miklós, a Corvinus Egyetem professzorának értékelése szerint Dr. Kun Tibor, a fordító, életműve fontos darabját hozta létre.  A térség frankofón irodalmának kiemelkedő válogatását alkotta meg Dr. Biernaczky Szilárddal együttműködve. A kötet fordítója a könyv előszavában a tőle megszokott szerénységgel azt írta: „A legcsekélyebb mértékben sem törekedtem arra, hogy kimerítő áttekintést adjak a frankofón afrikai antillai irodalomról. Ezt állítani enyhén szólva is felérne egy csalással. Még talán az ízelítő szó is némiképp túlzás. Itt és most ennyi.” Dr. Magyar Miklós (az egykori tanár) szerint a nyilatkozat egyrészt a szerző személyiségére utal, másrészt az általa kutatott irodalom szinte áttekinthetetlen gazdagságára. Kérte olvasóit, ne hagyják, hogy megtévessze őket volt tanítványa szerénysége. A kötet Magyar Miklós ismeretei szerint Magyarországon elsőként ad ilyen gazdag áttekintést a frankofón irodalomról. A Hazatérés a szülőföldre érdeme továbbá, hogy nem csupán a kutatók számára felbecsülhetetlen értékű tanulmányokat tartalmaz, de a nagyközönséget is megismerteti a már jól ismert szerzők írásaivall, sőt, több eddig hozzá nem férhető művet is bemutat a magyar olvasók előtt ismeretlen, ám jelentős alkotóktól.

Dr. Biernaczky Szilárd az egyetemen szerkesztőként találkozott először Tibor cikkeivel. A kötet szerkesztőjét elszomorítja, hogy a rossz gazdasági helyzet miatt az afrikanisztika gyakorlatilag összeomlott az ELTÉ-n, és más egyetemeken is. Emiatt a magánemberként végzett kutatómunkának és az így létrehozott műveknek még nagyobb jelentőségük van. A könyv a Francia Intézet pályázata és miniszteri hozzájárulás jóvoltából jött létre. Biernaczky Szilárd őszintén elismerte, hogy nehéz két évet hagytak maguk mögött – ennyi ideig szerkesztették a könyvet. Dr. Kun Tibort barátja, szerkesztője szerint kicsit pesszimista, kissé saját magát lebecsülő hozzáállás jellemzi, ráadásul szétszór mindent, amit csinál. A két év alatt, amíg a könyvet szerkesztették, ismét közeli barátok lettek. A szerkesztő szerint Afrika több lehetőséget rejt magában, mint amennyit látunk. A több odafigyelés és az afrikai kultúra ismerete azért is fontos, mert a hagyományaikhoz közelebb álló népekkel a gazdasági együttműködés is gördülékenyebb, ha ismerjük a kultúrájukat. Ezért is van szükség ezekre a könyvekre. Dr. Biernaczky Szilárd örömmel tudatta, hogy az Afrikai-Magyar Egyesület belevágott az Afrikai Tudástár létrehozásába, mely elektronikus könyvtárként működne.

Dr. Kun Tibor megköszönte Dr. Magyar Miklós tanár úrnak, hogy elindította a néha ugyan kissé rázós úton, mely mégis nagy kincsekkel ajándékozta meg. Amikor Biernaczky Szilárddal találkozott, egy másik Magyarországra letelepedett jeles francia kiadótól már ígéretet kapott a könyv kiadására, de két éve mégsem történt semmi. Régi barátja azonnal vállalta a könyv kiadását. A két év közös munkája során többször összezörrentek, mégis jó barátokká váltak. Dr. Kun Tibor sejtette, milyen hatalmas munkát igényelt a Franciaországból, Antillákról, Afrikából a szerzői jogok összegyűjtése, amit néha kiadóktól, néha alkotóktól kellett beszerezni. Ha az alkotók már nem éltek, a jogutódokat kellett megkeresniük. Beszéltek kiadókkal, szerzőkkel, kritikusokkal, afrikai könyvet áruló boltosokkal. Volt, akivel veszekedni kellett, volt, aki nagyon kedves volt. Próbálták minimalizálni a költségeket, hogy ne terheljék a Francia Intézetet több ezer eurós copyrightokkal. Izgalmas, kitartást igénylő munka volt, mely sok kedves emlékkel gazdagította. „Mindenkinek tudom ajánlani, akik intellektuális kalandokra vágyik, hogy próbáljon copyrightokat szerezni külföldön! Vigye végig, amíg a könyv meg nem jelenik.” Dr. Kun Tibor köszönetet mondott Biernacky Szilárdnak , Magyar Miklósnak és a Francia Intézetnek a támogatásért, segítségükért.

A kötet fordítója Dr. Kun Tibor, szerkesztője Dr. Biernaczky Szilárd, a kiadója a Mundus Novus.