Mi az a rendészeti gyógyászat és hogyan tanítják magyarok – Afrikában
Természeti katasztrófa, terrortámadás, baleset. Rengeteg olyan helyzet van, amikor a rendőrök előbb érnek oda egy helyre, ahol életeket kell menteni, mint a mentősök. Egyáltalán nem mindegy hát, hogy életben tudják-e tartani az embereket addig, amíg az orvosi segítség megérkezik.
Ma már külön képzést kapnak a rendőrök és katonák arra, hogyan ismerhetik fel, mennyire komoly egy-egy sérülés és hogyan láthatják el azt. Mi az, amit meg kell tenniük, és mi az, amibe bele sem szabad fogniuk a mentők kiérkezése előtt.
Erről tartott előadást a SOTE Tűzoltó utcai központjában orvostanhallgatóknak Gáspár Attila mentőtiszt, a Magyar Afrika Társaság egészségügyi csapatának tagja, aki két orvosi misszión is részt vett már Afrikában. Ugandában és Malawiban egyaránt az új oktatási modult, a rendészeti gyógyászatot ismertette rendőrökkel és katonákkal. Mint mesélte, ott ennek még nagyobb a súlya, mint nálunk. Az utak rosszabbak, az egészségügyi szakemberek kevesebben vannak, a mentőautók száma sokkal kisebb.
Fokozottan fontos tehát, hogy szakszerű segítséget tudjanak adni és életeket tudjanak menteni az egyenruhások. Hogy tudják: milyen vérzést hogyan és mivel lehet elállítani, mi a teendő lőtt sebek vagy ne adj Isten robbanás okozta hasi sérülések esetében. Mikor szabad mozgatni a beteget és mikor nem, hogyan lehet vérnyomást mérni eszközök nélkül (testünk különböző részein más és más érték alatt kitapinthatatlan a pulzus) vagy miként lehet például azt megállapítani, hogy valaki, akit soha nem láttunk, önmagához képest sápadt-e. Az utóbbinál a tenyérre kell nyomást gyakorolni, és ha két másodpercnél hosszabb idő alatt tűnik el az így keletkezett fehér folt, akkor gond van.
A medikák és medikusok érdeklődve hallgatták, hogyan lehet vészhelyzetben kórházon, rendelőn vagy mentőautón kívül, műszerek nélkül felállítani diagnózisokat és alkalmazni kezeléseket. Annál is inkább, mert különleges segédeszközöket vehettek kézbe és szellemesen, humorosan ismertetett helyzetekről hallhattak. Az előadás után jó néhányan érdeklődtek a Magyar Afrika Társaság önkéntes programjairól is.
A mostani rendkívüli óra egyébként egy négyrészes sorozat második epizódja volt. Korábban Jakkel Anna kecskeméti háziorvos, több afrikai orvosmisszió résztvevője számolt be arról, hogyan gyógyítottak egészen rendkívüli körülmények között is a fekete kontinensen. A harmadik rész címe Női önkéntesek Afrikában lesz, akkor ugyancsak két orvos, dr. Fodor Réka és dr. Kiss Krisztina mesél majd leendő kollégáinak. A záró előadás témája pedig maga az önkéntesség, illetve a Magyar Afrika Társaság szerteágazó önkéntes programja lesz.
Fotó: Bocskay Zsolt