A lapok meghalnak, a net mérgező?

Volt olyan időszaka az idei médianyelvi konferenciának, amikor a résztvevők igencsak pesszimista, de tanulságos meglátásaikkal riogatták a hallgatóságot.

A nyomtatott lapok közül csak kevés marad fenn, az internet pedig válogatás nélkül önti ránk a jót és a szemetet, ezt már tudjuk. De a tudományos rendezvényen megismerhettünk apró manipulálási technikákat is, már ha eddig nem tudtunk volna. Most viszont már tudományos vizsgálatok is igazolták, hogy:
1. A hírek olvasóra gyakorolt hatása összefügg a képek méretével.
2. Ha nagyobb a kép, nagyobb hatást tulajdonítanak az olvasók a tudósításnak.
3. A sajtófotó a politikai szereplő imázsát erősíti vagy gyengíti.
4. A kameraszög is befolyásolja az alany megítélését.
Berki Krisztián és Sebestyén Balázs a tuti, ha a nevük szerepel a címben, biztosabb a kattintás. Itt a nyitott címek kora. A kedves Olvasó rákattintana ezekre?

Nem gondoltad volna tutira, ki nyerte a tendert.

Nem hiszed el, ha nem látod ezt a videót.

Ezt mondta a középiskolásoknak Hosszú Katinka.

Úgysem fogod elhinni, mire használják a tigriskölyköket Vietnamban.

Sosem találod ki, kivel találkozott Hajdú Péter.

Rémisztő dolog derült ki a jogsiszerzés előtt álló fiatalokról.

A 7. sajtó- és médianyelvi szakmai tanácskozást Egerben, az Eszterházy Károly Egyetemen rendezték. Pusztay János a média szerepéről beszélt a veszélyeztetett nyelvek megmentésében. Kiss Róbert Richard újságíró, egyetemi oktató a címek, a címadási gyakorlat forradalmáról tartott előadást. Varga Gyula főiskolai docens a médianyelvi kutatásokról számolt be az elmúlt évtizedek példái alapján. Balázs Géza professzor a média “küszöb alatti technikáiról” beszélt. A tudományos konferenciát vita követte, melyen az újságírók és a tudósok arról beszélgettek, milyen nyelvi és nem nyelvi eszköztár jellemzi a mai médiát.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez