A nemzetközi sajtó rendkívül pozitív fejleményként értékelte az amerikai-kubai viszony rendezésének szándékát jelző kétoldalú bejelentést.A The New York Times című amerikai napilap az eddigi büntető politikával összevetve bölcs kezdeményezésként értékelte Barack Obama elnök megváltozott álláspontját. A cikk szerint a karibi szigetországgal fenntartott kapcsolatok szerdán beharangozott normalizálása véget vet az amerikai külpolitika egyik legértelmetlenebb fejezetének.
Az Egyesült Államok Kubát illetően nem hibázott a nagyobb személyes szabadságjogokat és demokratikus változást követelő politikájával, a karibi szigetország ellen bevezetett büntetőintézkedései azonban túlnyomórészt kontraproduktívnak bizonyultak. A most bejelentett lépés nyomán a kubai civil társadalom és a külföldön élő kubaiak támogatása sokkal nagyobb eséllyel hozhat eredményt, már csak azért is, mert más nyugati államok Kubát ezentúl nem állíthatják be úgy, mint az értelmetlenül kemény amerikai politika áldozatát. Minden valószínűség szerint a történelem Obamát fogja igazolni – jegyezte meg a The New York Times.
A The Washington Post című napilap szerint a két ország közötti viszony enyhülése nem sokat változtat majd a kubai rezsim hatalomra formált igényén. Raúl Castro kubai elnök világos célja, hogy megőrizze saját és a kubai kommunista elit vezető szerepét, ehhez pedig van egy régi jó módszere: a totális kontrollal összhangban minimális gazdasági és politikai liberalizációs lépések engedélyezése, de semmi több. Az Egyesült Államokkal való szorosabb kapcsolat viszont valójában kockázatot jelent a kubai rezsim számára, nem utolsó sorban turisták és üzletemberek formájában, akik alááshatják a társadalmi és politikai ellenőrzés mindent átható rendszerét – írta a The Washington Post.
A tekintélyes konzervatív brit napilap, a The Daily Telegraph szerkesztőségi kommentárjában azt írta, mindig is nyilvánvaló volt, hogy Barack Obama kormányzása utolsó éveiben politikai örökség megteremtésére fog törekedni, és Kuba 53 éve tartó amerikai elszigetelésének megszüntetésében találta meg ennek lehetőségét. A lap szerint már Obama elődei is eljuthattak volna annak a következtetésnek a levonásáig, hogy Kuba elszigetelése nem bizonyult működőképes politikának. E politika a hidegháború furcsa maradványa volt, és jelentős részben annak a megaláztatásnak a következménye, amelyet az amerikaiak a Disznó-öbölben végrehajtott inváziós kísérlet kudarcával, vagy a szovjet atomrakéták 1962-es, csaknem világháborúhoz vezető kubai telepítésével elszenvedtek.
Obama bejelentése sok szempontból a Kubával szembeni öt évtizedes amerikai politikának az elvetésével ért fel. Amerikában az elnök kezdeményezése vitákat kavar majd, ám a világ többi részének valószínű reakciója az lesz, hogy miért kellett erre ennyi ideig várni – áll a The Daily Telegraph értékelésében.
Az ugyancsak brit Financial Times drámainak nevezte a lépést, amellyel ugyanakkor Washington beismeri, hogy az eddig folytatott amerikai politika nem érte el célját, a változást Kubában. A változás hátteréről a lap úgy vélte, ehhez szükség volt arra, hogy az Egyesült Államokban felnőjön a kubaiak egy új nemzedéke, amely sokkal inkább a közeledés pártján áll.
Kubáról a Financial Times megállapította, hogy bár a rendszer nem esett át átalakításon, már láthatóak ennek jelei; megjelent a nyílt bírálat és az ellenzéki sajtó, és elvileg Raúl Castro távozásának dátumát is kitűzték 2018-ra. Megjegyezte a lap azt is, hogy a hivatalos diplomáciai kapcsolatok helyreállítása várhatóan azzal is jár majd, hogy Washington élesebben fogja bírálni az emberi jogok helyzetét a szigetországban.
Külön szerkesztőségi kommentárjában a FT arra az álláspontra helyezkedett, hogy az amerikai elnök politikai bátorságról tett tanúbizonyságot, a bejelentést pedig áttörésnek nevezi. Úgy vélte, az elnök megtette, amit jogkörei lehetővé tesznek, de nem biztos, hogy a republikánus többségű kongresszuson át tudja vinni az embargót teljesen felszámoló döntést.
“Ha a cél a kommunizmus megfojtása és a demokrácia előmozdítása volt Kubában, akkor kevés politika vallott ilyen szánalmas kudarcot” – állapította meg a cikk, megjegyezve, hogy a döntés közelebb hozza az Egyesült Államokat az Európában többek által szorgalmazott megközelítéshez.
Fidel és Raúl Castro nem érdemelnek jutalmat eddigi politikájukért, ugyanis az egyetlen nyitás, amit a fivérek a szívükön viselnek, az új bevételi források felé való nyitás – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német napilap. Ezért fájdalmas – jegyezte meg a mértékadó német konzervatív napilap – , hogy Barack Obama Kubával szembeni irányváltását a Castrók eredményként tudják majd feltüntetni. Obamának az a szerdai kijelentése azonban, miszerint Amerika elszigetelési politikája nem vált be, nem valamely ideológiai szemléletet tükröz, hanem egy tényt ír le. Washington túl sokáig hagyta figyelmen kívül, hogy mennyit ártott sikertelen Kuba-stratégiája szavahihetőségének Latin-Amerikában. Nem csak baloldali populisták, de komoly politikusok is, még a konzervatív oldalról is, szorgalmazták, hogy Washington nézzen szembe a realitásokkal. Kubai fordulatának gyümölcseit leggyorsabban a fontos latin-amerikai országokhoz – Mexikón kezdve Kolumbián át Brazíliáig – fűződő amerikai kapcsolatok terén tudja learatni Barack Obama – írta a lap.
A Süddeutsche Zeitung című befolyásos liberális német napilap úgy vélte: miután a klíma- és a bevándorlási politikában is messzeható döntéseket hozott a kongresszus támogatása nélkül, a Kubával szemben beállt fordulat ismét azt mutatja, hogy második hivatali ideje vége előtt Barack Obama egy sor vitás ügy végére pontot akar tenni, szükség esetén akár egyedül is. Az elnöknek mindazonáltal nem lesz könnyű dolga Kubával kapcsolatos tervei keresztülvitelében, mert politikai ellenállás formálódik azzal szemben, mindenekelőtt floridai politikai körökben. De az is igaz, hogy Floridában visszaszorulóban van a kubai származású amerikaiak aránya, s közülük a fiatalok csak ritkán képviselnek olyan keményvonalas álláspontot a szigetországgal szemben, mint szüleik és nagyszüleik – jegyezte meg a Süddeutsche Zeitung.A francia lapok címlapjukon üdvözölték az amerikai és kubai elnök bejelentését, a döntést a szerkesztőségi írások történelmi fordulatként értékelték.
A baloldali Libération címlapján Vlagyimir Putyin orosz elnök fotója látható, rajta Oroszország NO felirat, alatta pedig Raúl Castro kubai államfőé Kuba SI felirattal. “Egy fél évszázados hidegháború vége” – írta címlapján a Le Figaro. A konzervatív lap szerkesztőségi írása az Európa és Moszkva közötti viszonnyal állítja párhuzamba a helyzetet. “Európa üdvözölheti a geopolitikai közeledést a Karib-térségben, de csak marginális haszna lesz belőle. Oroszországgal szemben viszont a frontvonalban áll, ahol jóval többet veszíthet, mint néhány indexet a pénzügyi piacokon … ” – írta a Le Figaro.
Az utolsó fal is ledőlt a pápának köszönhetően címmel kommentálta a Corriere della Sera olasz napilap, hogy az argentin Ferenc pápa és a volt venezuelai nuncius Pietro Parolin szentszéki államtitkár vezetésével a vatikáni diplomácia is közvetített az Egyesült Államok és Kuba közötti kapcsolatfelvételben. Az olasz napilap szerint Ferenc pápa segített Barack Obamának, hogy megtörje a Kubával szemben régóta stagnáló amerikai politikát, valamint garancia volt Kuba számára a nemzetközi politikai színre lépésben.
A katolikus L’Avvenire úgy tudja, központi szerepet játszott Jaime Lucas Ortega y Alamino havannai érsek is, aki az amerikai és a kubai elnöknek írt pápai leveleket kezdeményezte. Kuba volt a témája Ferenc pápa és Barack Obama márciusi vatikáni találkozójának, és jelzésértékű volt, hogy 55 év után Kuba a nyáron engedélyt adott egy új katolikus templom építésére a szigeten.
A fokozatos diplomáciai közeledésnek “a katalizátor” egyházfő adta a végső lökést ismételten bizonyítva, hogy Ferenc pápa a béke embere – írta Andrea Riccardi történész, a Szent Egyed katolikus közösség vezetője.
Az osztrák lapok közül a konzervatív Die Presse úgy vélte, ha már Barack Obama a Közel-Keleten és Irakban nem tudott békét teremteni, és Afganisztánt sem tudta megmenteni a táliboktól, akkor legalább azzal be tud kerülni a történelemkönyvekbe, hogy az Egyesült Államok és Kuba közötti viszonyt normalizálja. A kommentár szerzője ugyanakkor a közeledést megkésettnek és veszélyesnek értékeli.
A liberális Der Standard azt írta: mivel Obamának nem sikerült a közel-keleti béketerv, ezért fogott a Kubával való viszonyának látványos újrakezdésbe. A szerző szerint a most történtek a 2016-os választási küzdelmet egészen biztosan meghatározzák majd.
Az Egyesült Államok és Kuba közeledése vélhetően Kína gazdasági szerepének mérséklődését hozza magával a latin-amerikai országban, de a földrészen Kína továbbra is meghatározó kereskedelmi partner marad – állapították meg szakértők a China Daily című angol nyelvű napilap cikkében. A Kubával szembeni amerikai kereskedelmi embargó miatt Havanna nagymértékben függött a kínai importtermékektől, ám a helyzet várhatóan változik, hiszen Kubának több választási lehetősége nyílik majd azzal, hogy az Egyesült Államok és a térség országai megnyitják a piacukat előtte – vélte Vu Kuo-ping, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia latin-amerikai intézetének kutatója. Hozzáfűzte, hogy miközben Kína több területen is elveszti majd “kiváltságos” helyzetét, a kubai vásárlóerő növekedésével új lehetőségekhez is juthat.
Latin-Amerika piacain a feltörekvő országok, így Kína és a Brazíliát, Oroszországot, Indiát és Dél-Afrikát is magában foglaló BRICS-csoport többi országának jelentős térnyerésével az Egyesült Államok jelenléte némileg háttérbe szorult, amit az is kifejez, hogy több térségbeli országban Kína átvette a legnagyobb kereskedelmi partner és a legnagyobb beruházó szerepét az Egyesült Államoktól – jegyezte meg Csou Cse-vej, egy másik kutató. Szerinte ez is indokolttá teszi Washington közeledését Havannához.
A lépés nem csak a hidegháborús ellenségeskedés végének a jele, de arra is utal, hogy az Egyesült Államok fokozni kívánja kapcsolatait a régió országaival – jegyezte meg a China Dailyben Jüan Cseng. Mindeközben kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Kubával szembeni politika megváltoztatásának szándéka tartós marad, s nem akad majd el az azt ellenző republikánus párti politikusokon.
Barack Obama amerikai elnök nagyon bátor, de nem akadálytalanul megvalósítható döntésének minősítette az amerikai-kubai viszony rendezéséről szóló bejelentést a Rzeczpospolita lengyel napilap véleménycikke. Kifejtette, hogy Kuba elszigetelése hatástalan volt, mert ártott ugyan a Castro-rendszernek, de nem semmisítette meg.
A Gazeta Wyborcza cikke arra mutat rá, a megállapodás részét képező fogolycseréhez Ferenc pápa közvetítése járult hozzá. Az olvadást – írta a napilap – az amerikai republikánusok fékezhetik azzal, hogy a megnyitandó havannai nagykövetség költségvetését nem szavazzák meg, illetve késleltetik a nagykövet kinevezését. Hozzátette, hogy a republikánusok nem egységesen ellenzik Obama döntését. |
|
