A cseljabinszki meteorit segit majd a nanotechnologia fejlesztésében

A cseljabinszki meteoritról kiderült, hogy titkok és rejtélyek övezik. A Nyizsnyij Novgorod Egyetem szakértői, például, miközben tanulmányozták az égi nagy meteorkő darabjait, felfedezték, hogy bennük természetes magnézium-vas nanokristályok találhatóak.

Ez új információval szolgálhat a nanoanyagok természetéről és a természetes kialakulásuk körülményeiről. Erről mesélt az „Oroszország hangja” rádiótársaságnak adott interjújában az egyik tudós és felfedező, Dmitrij Pavlov.

A cseljabinszki meteorit lett az első a nagy meteoritkövek tanulmányozásának történelmében, amelyikben természetes eredetű nanokristályokat találtak. Ez eléggé érdekes jelenség, ami új fejezetet nyithat a nanotechnologia fejlődésében, magyarázza a tudós, Dmitrij Pavlov:

Felfedeztük, hogy a cseljabinszki meteoritban sűrű nanokristálytömbök alakulnak ki. Struktúrájukban ezek a részecskék kristályosak, de nanométer nagyságúak. Korábban semmi ehhez hasonlót a meteoritokban nem találtak. A nanotechnologijában ilyen objektumokat jelenleg próbálnak mesterséges úton létrehozni, de itt az objektum az űrből érkezett ide. Egyelőre ezeknek a nanokristályoknak a kialakulási oka továbbra is kérdéses.

A nanokristályok, amik a cseljabinszki meteorit mintájában találhatóak, ferroperiklazából állnak. Ez a kristály magnéziumot, vasat és oxigént tartalmaz. A Földön csak a felső kéregben alakul ki, nagyon nagy nyomás és hőmérséklet mellett. Sőt, azok a nanokristályok, amiket megtaláltak tökéletes gömbalakkal rendelkeznek. Ez arról tanúskodik, hogy a kozmikus testre egykoron nagyon magas hőmérséklet és óriási nyomás hatott. Így elég valószinű, hogy a nanokristályok részecskéi nem őshonosak a meteorit számára, hanem abban a pillanatban jelentek meg, amikor az hatalmas sebességgel zuhant óriási magasságból.

Most a világ összes szakértője sikertelenül próbál mesterséges eszközökkel nanokristályokat kinyerni félvezető anyagokból, amikben kvantum méretű hatások nyilvánulnának meg, és meg lehetne figyelni az anyagok nem termikus izzását. Ennek érdekében különböző fizikai laboratóriumokban a legextrémebb körülményeket hozzák létre. Ám a kívánt eredményt eddig nem sikerült elérni. Valószinűleg, a nem könnyű talány megfejtésének egyik kulcsa éppen a cseljabinszki meteoritban rejlik, mondja Dmitrij Pavlov. Emlékeztetőül, ez az égitest gyakorlatilag beledöngölődött a Föld légkörébe 2013. február 15-én, és felrobbant Dél-Urál fővárosa, Cseljabinszk felett. A kozmikus meteoritkő egyik nagy darabja kb. 100 km-re esett bele a Chebarkul-tó vizeibe. A meteorit darabot a búvároknak a tó fenekéről felhozni csak október 16-án sikerült tavaly. A nem földi eredetű vendég része több mint 650 kg-t nyomott.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez