Kuvait erőfeszítéseit siker koronázta, Katart immáron teljes mértékben „reintegrálták” a GCC-be, és teljes jogú tagként vehetett részt a tanácskozáson. Már hetekkel ezelőtt látni lehetett, hogy Doha felhagyott korábbi politikájával és magatartásával, mert a szaúdi-katari viszály egyre inkább megviselte a Perzsa-öböl menti monarchia gazdaságát. November közepén rendkívüli GCC ülést tartottak Rijádban, ahol Katar emírje, vagyis sejk Tamim ibn Hamad ibn Halífa al-Táni is jelen volt.
Már akkor megegyezés született arról, hogy Szaúd-Arábia, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek nagykövetei visszatérnek Dohába: őket még márciusban hívták vissza posztjukról, mert Katart az a vád érte, hogy iszlamistákat támogat, és ezzel veszélyezteti a térség biztonságát. A katari vezetés kiutasított több, az egyiptomi betiltás után Katarba menekült Testvériség-tagot, köztük fontos vezetőket is. Ezenfelül befagyasztotta a Muszlim Testvériség mintegy 524 magas rangú tagjának Katarban vezetett bankszámláját is. A kiutasított iszlamistákat végül Törökország fogadta be.
A december 9-én tartott találkozó jelentősége azonban abban van, hogy Katar csatlakozott a GCC nyilatkozatához, miszerint „teljes mértékben támogatják Egyiptomot” és Abdel Fattah asz-Szíszi elnök politikai és megbékélési programját. „Ez jelzés: új Öböl van születőben” – nyilatkozta Halífa al-Táni a találkozó után. Egyelőre még nem tudni, hogy Doha felvette-e a diplomáciai kapcsolatokat Kairóval, hogy rendezzék a Mohamed Murszi bukása utáni rendkívül rossz viszonyt. Megfigyelők szerint ez komoly üzenet volt asz-Szíszinek, mivel az egyiptomi-katari kapcsolatok javulásából nem csak az észak-afrikai ország gazdasága profitálhat, csökkenne ugyanis a betiltott Muszlim Testvériség és egyéb egyiptomi iszlamista szervezetnek juttatott külföldi támogatás is, amelyet leginkább Katar finanszírozott.
A kép forrása: Europress/AFP