Latin Amerika képviselői azonban még ennél is borúlátóbbak: az Egyesült Államok ugyanis máris közölte, hogy nem szánna pénzt a Zöld Klíma Alapba. Utóbbit azzal a céllal hoznák létre a latin-amerikai államok, hogy az ott összegyűlt milliókat, netán milliárdokat a komoly környezetvédelmi gondokkal küszködő államok ilyen irányú fejlesztéseire fordítsák.
Ezzel persze szeretnék – a széndioxid-kibocsátás csökkentése mellett – azt a elérni, hogy az alap némileg segítené a ,,világ kukája,, effektus felszámolását, vagyis azt, hogy továbbra is szeméttárolóként használják egyes fejlett ipari államok még fejlettebb cégei a szegényebb rokonokat. Elég, ha csak az úszó csirkegyárakat említjük: berakják a tojást Brazíliában és Európában kirakodják a konyhakész csirkét. Közben a ,,technológiai,, folyamat szennye az óceánban marad – környezetterhelési díj nélkül.
A mexikói kormány javalata szerint ebben az alapban 2020-ra 100.000 millió dollár gyűlne össze, s ebből fordítanának a környezetszennyező gázok csökkentésére, amely a klímaváltozás egyik fő okozója. Az Egyesült Államok viszont nem kötné össze az új alapot az ENSZ-szervezettel és nagyobb részvételt szán a finanszírozásban a magánszektornak – önkéntes alapon.
Az Egyesült Államok Szaud-Arábiával egyetemben fenntartásait hangsúlyozza az Alappal és a Kyotói Egyezmény meghosszabbításával egyaránt és a döntést legalább egy évvel elhalasztaná. Vélhetően más államok is kihasználják majd a lehetőséget, hogy megtorpedózzák a széndioxid kibocsátás csökkentésére irányuló határozatot és különösen azt, hogy ez kötelező érvényű legyen az ENSZ-tagállamokra nézve.
A Zöld Klíma Alap javaslatával Mexikó tavaly Cancúnban nagy elismerést vívott ki, de félő, hogy a megvalósítás elmarad. Tudományos körök szerint az idő halad és aggodalomra ad okot az a tény, hogy Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint 2010-ben az elmúlt 80 év legsúlyosabb gazdasági válságának közepette a széndioxid kibocsátás 5 százalékkal nőtt.
A pesszimizmus tehát nő. José María Figueres, Costa Rica volt államfője szerint ha a dolgok nem vesznek kedvező fordulatot, a fejlődőknek össze kell fogniuk és a tiltakozás mellett megfontolniuk egy esetleges bojkottot is. Oroszország, Kanada és Japán máris kizárta a Kyotói egyezmény kiterjesztését. Japán először szeretné látni, hogy Kína csatlakozik az egyezményhez. Az Egyesült Államok, a szennyező gázok – Kína mellett – legnagyobb kibocsájtói csak önkéntes alapon tudja elképzelni az egyezményhez való csatlakozást.
A legvalószínűbb, hogy az Egyesült Államok elutasít mindennemű megállapodást, amely kötelezővé tenné a légkört szennyező gázok kötelező érvényű csökkentését. Ez pedig Latin Amerika számára nagyon rossz hír: a közép-amerikai államok a válság közepette képtelenek bármilyen környezetvédelmi beruházás finanszírozására és az ő gazdaságukat máris rendszeresen sújtják a klímaváltozás következményei. Az idei októberi esőzések és áradások mérhetetlen károkat okoztak ezekben az országokban. (BBC/AP/Latimoport)