A moszkvai székhelyű Latin-Amerika-kutató Intézet szakértője, Borisz Martinov véleménye szerint Chávez hozzájárulása a kontinens „balra fordításában” felbecsülhetetlen.
„A ‘baloldali fordulat’ tulajdonképpen Hugo Chávez hatalomra jutásával kezdődött 1998-ban. A baloldali fordulathoz csatlakoztak más országok is, ami időben egybeesett a latin-amerikaiak kiábrándulásával a neoliberális receptekből, amelyekből bőven jutott a kilencvenes évek elejére. E receptek betartása zsákutcába vezette a gazdaságot, társadalmi feszültségeket szított. E mellett a neoliberális sémák alternatívájának jelentkezése csak természetes volt.”
Megjegyzendő, hogy a chávezi szocializmus nem a szovjet minta utánzása volt. Chávez Fidel Castro kubai vezető tanítványának és követőjének vallotta magát, a kubai comandante sokéves forradalmi hőstette fellelkesítette a venezuelai vezetőt. Chávez gyakran idézte Castro mondását: „Chávez, ne csinálj második Kubát, csinálj első Venezuelát.”
Borisz Martinov szerint „a ‘szocializmus” fogalomnak különböző tartalma van. A svéd szocializmus, a venezuelai szocializmus és a kubai szocializmus mást-mást jelent. Már nem is szólva a szovjet szocializmusról. A Chávez által építeni kívánt szocializmus jelentős mértékben empirikus jellegű volt. Nem volt semmilyen előre megadott elmélet (mint, például, a marxizmus), amelynek a valós életet rendelték volna alá. Chávez az élettől haladt az elmélet felé, a venezuelai realitásokból kiindulva építve azt. Az efféle szocializmus sokkal józanabb jellegű volt.”
Szakértők szerint Chávez halálával a latin-amerikai szocializmus virágkorának bizonyára vége szakad. A hanyatlás üteme a kérdés. Azonkívül probléma, hogy egyelőre nincs olyan politikus, aki képes lenne átvenni és fenntartani a Chávez kezéből kihullott forradalmi zászlót.
Egyébként létezik olyan felfogás, hogy a további latin-amerikai fejlemények részben Havannától függnek. Kuba Chávez hivatalos utódját, Nicolas Maduro alelnököt támogatja. Azonban ez a politikus az elhunyt elnökhöz képest jóval kevesebb lehetőséggel rendelkezik ahhoz, hogy alakítsa az eseményeket – véli Borisz Martinov.
„Chávez természetesen hatalmas örökséget hagyott hátra. De nem hagyott utódot, olyan személyiséget, aki legalább megközelíthette volna őt karizma, energia, elvhűség tekintetében. Egyelőre nem látok ilyen embert. Meglehet, hogy az óriás árnyékában bújt meg eddig, márpedig Chávez bátran nevezhető óriásnak. De egyelőre ilyen embert nem látok.”
Egy biztos: Chávez után Latin-Amerika már sohasem lesz olyan, mint az ő idején volt.