Elmondta, hogy mind nehezebb pénzhez jutni a nemzetközi piacokon, nagyon nagyok az árfolyam ingadozások és emiatt a gazdasági aktivitás csökken. Kína a maga hatalmas devizatartalékával sokat tehetne ez ellen. Kína devizatartaléka meghaladja a 3200 milliárd dollárt és állandóan növekszik. Jellemző Kína növekvő befolyására, hogy a londoni Financial Times címlapsztoriban számol be arról, hogy emelkednek a részvény árak, mert csökkent az infláció Kínában.
Christine Lagarde Moszkvából érkezett Pekingbe, és innen Tokióba megy tovább. Ettől a három országtól különösen sok pénzt vár az Európai Unió az euróválság megoldására. Csakhogy tegnap már a japán pénzügyminisztérium jelezte, hogy a korábbinál kevesebbet vásárolt az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap kötvényéből. Kína lelkesedése is visszafogott, hiszen Christine Lagarde most újra kérte Pekinget, hogy emelje a jüan árfolyamát. Ezt a Kínai Nemzet Bank azért vonakodik megtenni, mert rontaná az export esélyeket. Ha csökken az export, akkor rengeteg munkahely kerülne veszélybe Kínában, ahol amúgyis törékeny a társadalmi egyensúly. Kína ettől függetlenül hét százalékkal felértékelte a jüant az elmúlt egy évben. Az IMF vezérigazgatója kedvezően értékelte a kínai gazdaságpolitikát, különösen azt, hogy Kína a belső piacot gyors ütemben fejleszti, és egyre növeli importját. Christine Lagarde szerint Kínának egyre nagyobb szerep jut a globális gazdaságban és az IMF-ben. A Nemzetközi Valutaalapban Kína immár a harmadik legfontosabb döntéshozó, részesedése 3,65-ről 6,07 re nőtt.
(Visited 1 times, 1 visits today)