A volt kínai elnököt az Interpollal köröztetnék

Jiang Zemint és több egykor magas rangú vezetőt tibeti népirtással vádolnak Spanyolországban. Miközben az ügyben eljáró bíró hétfőn megerősítette hatályában a tavalyi elfogatóparancsot, a madridi törvényhozás éppen most tárgyalja az igazságszolgáltatás reformját, amely korlátozná az spanyol törvényszékek illetékességi körét az országon kívül elkövetett bűntettek esetében.

A madridi Nemzeti Törvényszék bírája, Ismael Moreno hétfőn megerősítette a nemzetközi elfogatási parancsot Jiang Zemin volt kínai pártfőtitkár és elnök, Li Peng egykori kormányfő és a Kínai Kommunista Párt három további volt magas rangú tisztségviselője ellen a Tibetben elkövet emberiség elleni bűncselekmények – többek között kínzás és népirtás – miatt. A bíró megismételte a korábbi letartóztatási parancsot, ezúttal az Interpolt kérve körözés kiadsáára és az érintett politikusok letartóztatására. Moreno ezzel szabad utat adott a Nemzeti Törvényszék korábbi döntésének az érvényesítéséhez. A spanyol jogrendszer – miként ezt annak idején Augusto Pinochet chilei diktátor nagy-britanniai feltartóztatása is mutatta – ugyanis elismeri az univerzális igazságszolgáltatás elvét, vagyis hogy népirtással gyanúsított személyeket a saját országukon kívül is bíróság elé lehet állítani Az országos jelentőségű ügyek mellett Spanyolországban ezek is a Nemzeti Törvényszék hatáskörébe tartoznak. A tibeti népirtás ügyét először a barcelonai Tibeti Támogatási Bizottság elnöke, Thubten Wangchen és más szolidaritási csoportok vitték spanyol bíróság elé. Állításuk szerint a pekingi központi vezetés hosszú éveken át hozott népirtás vádját kimerítő intézkedéseket Tibetben, ahol rendkívüli állapotot hirdettek ki, korlátozták a vallásgyakorlást, ellenzékieket tartóztattak le és kínoztak meg, mindezzel párhuzamosan pedig hanokat telepítettek be. Annakidején a vezető bíró elutasította a vádemelést Hu Jintao ellen, aki a 2012 novemberi pártkongresszusig tíz éven át állt a Kínai Kommunista Párt élén, a határozat kimondta, hogy a bíróságnak joga van kihallgatni az öt vádlottat, már csak azért is, mert a kínai hatóságok nem voltak indítottak vizsgálatot. A vádemelési indítványt és a pert Peking koholmánynak minősítette és a belügyekbe való beavatkozásnak tartja, amely akadályokat gördíthet a két ország együttműködése elé. Pekingben emiatt bekérették a spanyol nagykövetet, Madridban pedig a kínai nagykövet kért találkozót a spanyol külügyminisztérium vezetőjétől. Az El País értesülése szerint Peking gazdasági retorziókkal fenyegette meg Mariano Rajoy kormányát. Moreno hétfői döntése azért sajátos, mert közben a spanyol törvényhozásban folyik a vita az igazságszolgáltatási hatalom alaptörvényének reformjáról. Ennek éppen az egyik sarokpontja, hogy csökkentsék a spanyol bíróságok univerzális hatáskörét, vagyis gyakorlatilag elvennék a Nemzeti Törvényszéktől a jogot, hogy Spanyolországon kívül történt emberiség elleni bűntetteket vizsgáljon. A törvényszék negyedik szekciója múlt szerdán utasította el az ügyészség január 20-án beterjesztett kezdeményezését, amellyel érvényteleníteni kívánták a korábbi döntést az öt egykori kínai vezető ellen kiadott letartóztatási parancsról.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez