Február végén az Amerikai Örmények Nemzeti Tanácsa (ANCA) egy olyan, a Starbucks által közzétett képre hívta fel a figyelmet, amelyen a nők hagyományos népviseletbe voltak öltözve. A képpel az volt a baj, hogy török zászlót jelképező ballonok voltak rajta, amelyek alatt boldog és ünneplő örmény népviseletbe öltözött nők álltak. Az ANCA kérdőre vonta a Starbucks vállalatot, amely később bocsánatot kért és több kaliforniai posztert is visszavont, mindössze öt óra alatt begyűjtötték az összeset.
Azonban hamarosan a török aktivisták is beleszóltak a vitába. A török média szinte azonnal felkapta a témát és úgy adta elő a történetet, hogy a képen valójában török népviseletbe öltözött nők láthatóak, akik egy török ünnepet tartanak meg. A török média – amely tudatosan nem közölte az angol nyelvű verziót – szerint ez annyira feldühítette az örmény származású amerikaiakat, hogy “bevetették a lobbistáikat és megfélemlítették a Starbucksot”. Ebből pedig hatalmas felháborodás lett Törökországban. Külön “Starbucks-mozgalmak” szerveződtek a kis-ázsiai országban és az Egyesült Államokban élő török diaszpóra körében: török zászlókat tűztek ki a Starbucksokra, „mémhadjáratot” indítottak az örmények ellen, valamint aktivisták feltörték és átrajzolták az ANCA-weboldalán lévő örmény zászlókat törökre.
Örményország és Törökország között még mindig kényes témának számít a I. világháború alatt bekövetkezett genocídium. 1915. április 24-én az Oszmán Birodalomban az örmény közösség több száz szellemi és politikai vezetőjét őrizetbe vették. Közülük sokakat kivégeztek, másokat pedig száműztek. Az ezt követő, éveken át tartó erőszakos eseményekben mintegy 1,5 millió örményt gyilkoltak meg.
Török zászló kitűzése egy adanai Starbucksra.