Egyeduralkodó a palesztin dohánypiacon: Al-Arabi

A helyiek csak al-Arabiként ismerik azt a fajta cigarettát, amit gyakran a saját otthonaikban készítenek a palesztinok. Az al-Arabi az elmúlt évek egyik legismertebb és legsikeresebb cigarettamárka lett a ciszjordániai és a gázai területeken, sőt már a környező arab országokba is átcsempészik az árut. Ráadásul sok nyugati és izraeli dohánytermék egyre nehezebben tudja tartani a versenyt a palesztin cigarettával.

Egy tavalyi, Háretz által végzett felmérés szerint Izraelben dohányoznak a legkevesebben a régióban, és itt csökken leginkább a dohányosok száma. A felnőtt lakosság 17.7%-a dohányzik: ebből 20.9% a zsidó férfi és 12% a zsidó nő. Ugyanakkor az országban élő araboknál magasabb ez az érték: a férfiaknál 41.4 százalék (bár ebbe sok olyan vízipipa-fajtát is beleszámoltak, amit hivatalosan dohányként tartanak számon, pedig nem tartalmaz nikotint), a nőknél pedig 8 százalék körüli. A ciszjordániai egészségügyi minisztérium szerint a palesztinok évenként körülbelül 500 millió dollárt áldoznak dohánytermékek vásárlására.

A ciszjordániai és gázai dohánypiac igencsak színes: a nyugati dohányvállalatok közül jelen van a Marlboro, Kent, L&M, Rothmans, Gauloises and Winston, miközben a Jerusalem Cigarette Company (JCC) termékei, az Imperial, Wisam, Jamal, Allia és Infinity szintén kaphatóak itt. Azonban az elmúlt években az al-Arabi komoly kihívója lett a többi cigarettamárkának, sőt ma már a palesztinok 80 százaléka al-Arabit szív.

„Nem olyan, mint a többi dohánytermék. Nem gyárban, futószallagon készül, hanem otthon, a szabad levegőn. Olcsó, kevésbé káros és ezzel is segítünk és munkát adunk néhány palesztinnak”- nyilatkozta egy arab nyelvtanár, Mohammed am-Maszri az al-Monitornak. Hozzátette, hogy egy doboz al-Arabi  1,5 dollárba miközben az import áru ára pedig gyakran a hét dollárt is eléri. A verseny miatt például az izraeli JCC szinte teljesen kiszorult a ciszjordániai piacról: eddig 120 alkalmazottat kellett elbocsátania, valamint évenként jelentősen csökken a bevétele, a becslések szerint idén akár 40 millió dollár alá eshet.

A Ciszjordánia északi részén fekvő Dzsenin városát és a térséget már nem hivatalosan a dohány „Szílicum-völgyének” nevezik. Több mint tízezren dolgoznak az al-Arabi cigarettagyárnak: dohánytermesztéssel, aratással, feldolgozással és a cigaretta árusításával. Például Abu Ahmed a családjával együtt már lassan három éve gyártja otthon a cigarettákat. Naponta 3200 cigarettaszálat készítenek el, körülbelül 4 kilogrammnyi dohányból. Ezeket aztán eladják, és a dohány fajtájától függően akár 50 dollárt is keresnek egy nap leforgása alatt.

A megnövekedett kereslet miatt ki kellett bővíteni a korábbi egy épületnyi „gyárat”, legalább tízszeresére nőtt az alkalmazottak száma, ráadásul azt is megengedték, hogy egész családok foglalkozzanak a cigarettaszálak előállításával. A helyi lakosság 90 százaléka a dohány gyártásából és eladásából él meg, több mint 10 000 holdnyi területen 12 000 tonnányi dohányt termesztenek.

Viszont már nemcsak a konkurenciának okoz fejfájást az al-Arabi, hanem a Fatahnak is: Jordániába, Izraelbe, sőt már Egyiptomba és Libanonba is óriási mennyiségben csempészik ki a cigarettafajtát, ami még így is sokkal olcsóbb, mint a legtöbb helyi dohánytermék. Egy nyugati kutatóközpont (Alpha International for Research, Polling and Informatics) tavaly végzett felmérése szerint a forgalomban lévő dohányáruk 40 százaléka illegális volt, s ez körülbelül 100-150 millió dolláros kiesést jelentettek a ciszjordániai hatóságoknak.

A kép forrása: Europress/AFP

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez