Új-Delhi Kína miatt nyomul az Indiai-óceánon

Elődeivel ellentétben Narendra Modi indiai miniszterelnök komoly lépéseket tesz a kapcsolatok elmélyítésére az Indiai-óceán szigetországaival. Új-Delhi célja az egész régióra kiterjedő radarrendszer kiépítése. Habár az indiai kormány szerint erre “a régió általános biztonsága miatt” van szükség, de kétségtelen, hogy a projekt elindításában komoly szerepet játszott a kínai haditengerészet fokozódó aktivitása is.

Március elején Narendra Modi indiai miniszterelnök  indiai-óceáni körúton vett részt. Ez volt az első eset, hogy egy indiai kormányfő egyszerre meglátogatta szinte az összes térségbeli szigetországot: Srí Lankát,  a Seychelle-szigeteket, Mauritust. Azonban a Maldív-szigetek kimaradt, Modi az utolsó pillanatban lemondta az utat, mert a kormány 12 évre ítélte Mohamed Nasheed egykori miniszterelnököt.  Ugyanakkor nincs kétség afelől, hogy miután rendeződik ez a botrány, az indiai diplomáciai ezt a találkozót is megszervezi.

A találkozók fő témája az volt, hogy Új-Delhi az egész Indiai-óceánra kiterjedő radarrendszert akar kiépíteni, hogy megfigyelés alatt tartsa a régiót, ellenőrizze az óceánon keresztülmenő hajó és légi forgalmat, valamint megnövelje az indiai haditengerészet hatótávolságát. Ezért India mindegyik országgal jelentős biztonságpolitikai és katonai szerződéseseket kötött.

A CSR (Coastal Surveillance Networks – Tengerparti Megfigyelő Hálózat) telepítéséről az indiai miniszterelnök először a Seychelle-szigeten beszélt, ahol egyebek között megemlítette, hogy India 32 CSR állomást készül építeni az óceán szigetein. Március 11-én a saját Twitter-adatlapján tett közzé egy fotót, amelyen egy radar monitorját nézi, valamint egy India-óceánt ábrázoló térkép előtt magyaráz. Új-Delhi és a szigetországok eddig is szoros katonai kapcsolatokat ápoltak: indai kiképzőtisztek és mérnökök segítettek a helyi haderő modernizálásban. Például Modi Mauritus fővárosában – Port Luisban – megtekintette, amikor a mauritusi haditengerészet felavatta a MCGS Barracudát, az első indiai hadihajót, amit kifejezetten exportra gyártottak. Ezenfelül Új-Delhi megegyezett a szigetországokkal arról is, hogy közös hadgyakorlatokat tartanak a jövőben, valamint a haditengerészeteik közös járőrözéseket fognak végrehajtani, nem elképzelhetetlen egy közös haditengerészeti parancsnokság felállítása sem.

Hivatalosan az új CSR rendszer a régió és az Indiai-óceán biztonságát szolgálja: főleg a kalózok szemmel tartását és a terrorista elemek beszivárgásának megakadályozását.. Az elmúlt években a szomáliai kalózok egyszer-kétszer képesek voltak megközelíteni az indiai partokat, sőt civil utasszállítókat is megtámadtak a szigetországok közelében. Ezenfelül egy nyomozás során kiderült, hogy a 2008-as mumbai terrortámadást végrehajtó terroristák a tenger felől érkeztek, kihasználták az indiai haditengerészet gyengeségeit és az indiai radarok “vakfoltját”.

Ugyanakkor kétségtelen, hogy a radarrendszer Kína miatt is kiépülésre kerül. Modi a Seychelle-szigeteken épülő CSR rendszert azután jelentette be, hogy Peking megnövelte a haditengerészeti tevékenységét az Indiai-óceán keleti részén. Az indiai sajtó nem egyszer írt arról, hogy kínai atom-tengeralattjárók és hadihajók “vészesen közel hajóztak el az indiai területek” mellett, valamint nem egy közülük kikötött Srí Lanka fővárosában, Colombóban. Ráadásul „sokkolta az indiai stratégákat”, hogy Peking terveit között szerepel haditengerészeti bázisok létesítése az Indiai-óceánon.

Ebben pedig a kínai vezetésnek Srí Lanka a legkomolyabb partnere. Peking és Colombo többször is együttműködött a történelem során, például a hidegháborúban a srí lankai kormány igyekezett kibékíteni egymással az indiai és a kínai vezetést. 2009 után a kínai kormány fegyverekkel támogatja Colombót, hogy végleg legyőzze a megmaradt szeparatista csoportokat (Tamil Tigrisek) és már közös hadgyakorlatokat is tartanak. Colombo 2012-ben beadta a megfigyelői kérelmét a Sanghaji Együttműködési Szervezetbe, de egyelőre csak a “Dialógus Partner” státuszt kapta meg.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez