Tunézia és Szíria ismét helyreállítja a diplomáciai kapcsolatokat

A március 18-i terrortámadás következtében nemcsak a tunéziai belpolitika és a biztonságpolitika megy át jelentős átalakuláson, hanem a külpolitika is. Ennek egyik ékes bizonyítéka, hogy Tunisz ismét felveszi a megszakadt diplomáciai kapcsolatot Damaszkusszal.

Taíb Bakus tunéziai külügyminiszter újságírók előtt jelentette ki, hogy Tunézia ismét felveszi a diplomáciai kapcsolatokat a több mint négy éve polgárháború sújtotta Szíriával. Bakus szerint  Damaszkusz kedvezően válaszolt arra a felkérésre, hogy állítsák helyre a 2012. február másodikán megszakadt diplomáciai viszonyt. Legelőször egy tunéziai konzulátust vagy ügyvivő vezette diplomáciai képviselet fognak megnyitni Szíriában. Bakus elismerte, hogy a 2012-es lépés a Szíriában élő mintegy hatezer tunéziait negatívan érintette. Egyúttal felszólította Damaszkuszt, hogy engedje szabadon a terrorizmus vádjával Szíriában bebörtönzött 43 tunéziai állampolgárt.

Már a tuniszi terrortámadás előtt megindultak az óvatos diplomáciai tapogatózások Damaszkusz és Tunisz között. Március 6-án Taíb Bakus külügyminiszter azt nyilatkozta a libanoni asz-Szafir újságnak, hogy „megkezdődtek az óvatos tárgyalások”, eredményekről akkor még nem számolt be.

Tunisz 2012-ben szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat Damaszkusszal, mert szerinte  Bassár el-Aszad szíriai elnök vérbe fojtotta az arab tavasz nyomán megindult tiltakozási hullámot országában. Az akkori tunéziai elnök, Ajarit Monszef Marzúki többször ostorozta a szíriai elnököt, bírálta a szíriai hadsereget és vezetést Ugyanakkor emiatt sokan bírálták Marzúkit Tunéziában: számos tunéziai állampolgár rekedt Szíriában mert a megszakadt diplomáciai kapcsolatok miatt nem tudott hazatérni.

Ezenfelül jelenleg körülbelül 3000 tunéziai állampolgár harcolhat valahol Szíriában, Irakban vagy Líbiában. Tunisz nemcsak Damaszkusznak üzent most, hanem Ankarának is. „Megkértük a török nagykövetet, hogy országa szenteljen nagyobb figyelmet a török-szíriai és a török-iraki határ felügyeletére, mert innen szivárognak át a dzsihadista elemek. Nem akarjuk, hogy egy olyan muszlim nemzet, mint Törökország direkt vagy indirekt módon segítsen a tunéziai terroristáknak.”

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez