A nemzetközi helyzet egyre fokozódik – Miért tart előrehozott elnökválasztást Kazahsztán?

A Kazahsztán Népei Közgyűlés Tanácsa javaslatára április 26-án elnököt választanak a közép-ázsiai államban, a menetrend szerinti jövő év helyett. Óriási meglepetés volna, ha nem a 74 éves Nurszultán Nazarbajev győzne. Miért nem lehet várni még egy évet, hogy meghosszabbítsák a már 24 éve elnök Nazarbajev mandátumát?

A válasz egyik feléhez vissza kell nyúlnunk a Szovjetunió felbomlásáig. Az 1991-ben függetlenségét elnyert öt közép-ázsiai posztszovjet állam az előző rezsim által megrajzolt területet és némileg kiforratlan nemzeti identitást örökölt, hiszen az országban több mint száz etnikum és 17 vallás él együtt. Miután Moszkva politikailag és gazdaságilag is elengedte ezeknek az országoknak a kezét, mindannyian önállóan törekedtek a stabilitás megteremtésére.

Ez eddig Kazahsztánnak sikerült a legjobban – ismeri el nemzetközi szinten mindenki. Elsősorban az ország hatalmas nyersanyag-készletének köszönhetően 1991 óta megtizenhatszorozódott az ország GDP-je, belépve ezzel a világ első ötven gazdasága közé. A rendszerváltás óta több mint 200 milliárd dollárnyi külföldi befektetés érkezett Kazahsztánba. Külpolitikai törekvései során Asztana jó kapcsolatokat alakított ki az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval, Oroszországgal és Kínával.

A sikertörténet főszereplője Nurszultán Nazarbajev államfő, akinek 26 éves vezetése (1989-1991 között a helyi kommunista párt főtitkára, azóta az ország elnöke) alatt különösebb etnikai konfliktus nem zavarta meg a 17 milliós Kazahsztánt. Itt persze nem állna meg az ország. 2050-ig az első ötvenből fel szeretne kerülni az első harmincba, a 2017-2018-as időszakban az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja szeretne lenni, és 2022-ben meg szeretné rendezni a Téli Olimpiát.

A tervek megvalósítását azonban jelenleg sok tényező nehezíti. Gazdasági szempontból az olajár-csökkenés, a rubelválság és az eurózóna nehézségei, geopolitikai szempontból pedig az ukrán válság, az Iszlám Állam (a dzsihádista szervezetben legalább 400 kazah harcol) és az Afganisztán körüli bizonytalanságok.

Ilyen körülmények között javasolta idén februárban a Kazahsztán Népei Közgyűlésének Tanácsa, hogy tartsanak előrehozott elnökválasztást. „A világban kialakult bonyolult feltételek közepette a társadalmi bizalom új mandátumát kell megadni az elnöknek, hogy sikeresen vezesse át az országot a globális próbatételeken” – áll a tanács február 14-i nyilatkozatában.

Elvben az elnököt öt évre választják és az alkotmánynak megfelelően ugyanaz a személy több mint két ciklusra nem választható. Valójában nem ez volna az első előrehozott újraválasztása Nazarbajevnek. 2011-ben hasonló körülmények között szavazott neki újra bizalmat az ország. A kezdeményezés egy petícióval indult, hogy egy soron kívüli referendummal hosszabbítsák meg az elnök mandátumát 2020-ig. A több mint 2,5 millió aláírás ellenére Nazarbajev elvetette az ötletet és előrehozott elnökválasztást írt ki, ahol a voksok több mint 95 százalékát szerezte meg.

Kép: Europress/AFP

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez