Az öszvéreket lelövik, ugye?

A kurdok és a törökök között egy újabb komoly konfliktusforrás lehet , hogy a török hadsereg egymás után végez a helyiek öszvéreivel. Ennek oka ugyanis, hogy ezeket a helyiek körében közkedvelt igavonó állatokat használják a csempészetre.

A közel-keleti témákkal foglalkozó al-Monitor török biztonsági forrásokra hivatkozva azt állította, hogy február óta jelentősen megnőtt az aktivitás az iraki-török határon. Elsősorban a csempészetre kell gondolni, mivel a helyi kurdok folyamatosan viszik át az iraki pesmergáknak és a Kurd Munkáspártnak (PKK) az utánpótlást, vagyis a lőszert, a fegyvert, az élelmiszert és a gyógyszert. Ezzel párhuzamosan cigarettát, alkoholt és kábítószert hoznak be.

Megélhetési forrás

Azonban a zavartalan és pontos feketekereskedelmet rendkívül megnehezíti a térségben a rossz vagy éppen egyáltalán nem létező  úthálózat, a magas hegyvidéki terep és a teherjárművek számára – leginkább télen – járhatatlan utak. A szamarak-öszvérek viszont immár évezredek óta segítik a kereskedőket nehéz útjaikon ebben a térségben – elmennek ott is, ahol a terepjáró sem, igénytelenek és olcsók, nem igényelnek szakszerű karbantartást, szóval sok az előnyük a gépjárművekhez képest. Ezekben a hegyekben már i.e. 1800 körülről  leírásaink vannak szamárkaravánokról, az általuk szállított árukról, és a kereskedőtelepek működéséről.  A csempészek így az évezredes, jól bevált megoldáshoz nyúlnak. A legtöbbször öszvéreket, de van, hogy lovakat, szamarakat, marhákat, sőt egyes esetekben még kutyákat is alkalmaznak. Azonban kétségtelen, hogy az öszvér a legnépszerűbb, mivel mára több mint háromezer „speciálisan kiképzett” öszvért alkalmaznak a kereskedelemre.

Egész kurd falvak éltek meg a “csempészöszvér” tenyésztésből és kiképzéséből: például Uluderében szinte mindegyik család 10  málhás állatot tartott; az állatok különböző utakra és áru vitelére voltak „edzve”. Volt olyan, amelyet csak cigaretta csempészetre alkalmaztak: egy öszvér képes akár 3000 cigarettadobozt is elbírni, ami könnyen 3000 török lírányi (kb. 300 000 forintnyi) bevételt is jelenthet a gazdának. Ezenfelül vannak külön lőszereket, fegyvereket és kábítószereket cipelő igavonó állatok is, sőt  olyanról is érkeztek hírek, miszerint fegyveresek szoktak elbújni az öszvér málhájában. Ebből a “szállítmányozásból” pedig szépen meg lehet élni: a török biztonsági források szerint az “öszvérhálózat” fő vezetői luxusterepjárókkal járnak, nagy házban laknak, valamint gyakran utaznak egzotikus országokba.

Az első számú közellenség

A szervezett bűnözésben való “részvétel” miatt az öszvérek gyakran célpontjai a török hatóságoknak, leginkább a török hadseregnek. A katonák és határőrök ugyanis gyakran lelövik az  málhás állatokat. Március 23-án például Ortasu település mellett, ami az iraki-török határ közelében fekszik, a török hadsereg tagjai nyolc öszvérrel végeztek egy sortűzben. Hiába tiltakoztak napokig a település és a szomszédos falvak lakói, a török hadsereg folytatta a „hadműveleteit”: bírósági végzéssel a kezükben lövik halomra a csempészöszvéreket a régióban.

A kurd  HDP (Demokrata Néppárt) gyakran felrója Ankarának, hogy „a csempészet elleni harc valójában tönkreteszi a helyieket és évezredes hagyományokat próbál meg felszámolni” A helyiek tagadják, hogy közük lenne a maffiához vagy a terroristákhoz, számukra ez a fajta kereskedelem jelenti az egyetlen megélhetési lehetőséget, mivel Ankara soha nem törődött velük, évtizedek óta nem eszközölt semmiféle beruházást a térségben.  A török hadsereg “irtóhadjárata” viszont tönkreteszi a helyi állattenyésztő kurdokat, mert egy öszvér elvesztése akár 10 000 lírányi (kb. 1 millió forintnyi) veszteséget is jelenthet. Ferhat Encu, a HDP egyik képviselője szerint egyszerű a megoldást: az állam ismerje el és legalizálja ezt a fajta kereskedelmet.

Újabb konfliktus

A török média leginkább azt kifogásolja, hogy „miért a kisemberek” a célpontjai. „Miért nem a maffiafőnöket, vezéreket és egyéb vezető tagokat tartóztatnak le? Az öszvérek kivégzésével ugyanis a török hatóságok csak maguk ellen fordítják a helyi kurdokat.  Ráadásul nem legjobbkor robbant ki az ügy: az elmúlt hetekben egyre több fegyveres összecsapásról érkeznek hírek.

Uludere környéke amúgy is egy konfliktusokkal teli régiónak számít Törökországban: 2011. december 28-án például a török légierő bombázásnak következtében 34 kurdcsempész vesztette az életét. 2015. április 9 legalább ezer kurd tüntetett és csapott össze a katonákkal egy katonai bázis mellett, így tiltakozva az öszvérek legyilkolása ellen. Áldozatokról nem érkeztek hírek, de összecsapásban 15 katona megsérült. Nem messze Ulduretól Diajadin kisvárosban pedig egy tizenkét óráig tartó tűzharcra került sor a török különleges erők és kurd „terroristáknak” minősített fegyveresek között, melyben négy katona és öt PKK tag vesztette életét.

A kép forrása: Europress/AFP

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez