Japán még csak szokja a versenyt a 400 milliárd dolláros piacon

Még gyerekcipőben jár a japán fegyverexport. Egy éve liberalizálták a fegyverkivitelt, ennyi idő alatt nem hozható be félévszázadnyi késés.

 Shinzo Abe egyik nagy célja a japán védelmi képesség megerősítése és a japán fegyvergyártás felfuttatása. A II. világháború után a nemzetközi egyezmények Japán számára csakis a védelmi jellegű hadiipar fenntartását tették lehetővé. Az elmúlt ötven évben csak néhány komolyabb fejlesztési programban vettek részt japán cégek az USA-val zajló kétoldalú katonai együttműködés keretében. Egy évvel ezelőtt jelentősen enyhítettek a japán fegyverexportot korlátozó intézkedéseken. „Ma már nukleáris fegyvereken kívül bármit gyárthatunk és exportálhatunk” – mondta a védelmi minisztérium egyik szakértője az AP hírügynökségnek. A nagy japán cégeknek meg is van a szükséges technikai felkészültségük, de nincs marketing tapasztalatuk és nincsenek hozzászokva a versenyhez sem. Eddig csak a japán védelmi minisztériumtól kaptak megrendeléseket. A világpiacon azonban kemény verseny van. Az elmúlt év során két figyelemre méltó üzletet sikerült kötni. Soryu osztályú tengeralattjárókat adnak el Ausztráliának és US-2 típusú vízről felszálló felderítő gépeket Indiának. Ezt a géptípust a brit haditengerészetnek is kínálták, de a britek még nem döntöttek, vizsgálják két amerikai cég ajánlatát is. A japán szakértők szerint tehát még gyerekcipőben jár a hadiipar és főleg az export. De gyűlnek a tapasztalatok és előbb-utóbb Japán ezen a téren is sikeres lehet. Például a felderítő eszközök gyártásában, ahol különösen fontosak lehetnek az elektronikai ágazatokban szerzett tapasztalatok. A világ hadiipari piacán évente 400 milliárd dollár értékű fegyver cserél gazdát, japán hazai piacát 12 és fél milliárd dollárosra becsülik a szakértők.  Fotó:AFP

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez