Korlátozták az NSA kutakodási jogát az Egyesült Államokban

Mától kezdve a Nemzetbiztonsági Ügynökség (National Security Agency – NSA) elvesztette minden jogosítványát arra, hogy bírói engedély nélkül az amerikai állampolgárok telefonhívásait hallgassa le, begyűjtse az adatokat és tárolja azokat. A „Patriot-törvény”, amelyet a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után vezettek be, lehetővé tette a telefonbeszélgetések lehallgatását, az e-mail üzenetek elolvasását és a banki tranzakciók figyelemmel követését. A hatóságok és a titkosszolgálatok így akarták kiszűrni ugyanis a terroristagyanús személyeket és megelőzni egy újabb terrorcselekmény végrehajtását az Egyesült Államok területén. Barack Obama a 2008-as kampányában többször megígérte, hogy hatályon kívül helyezi a Patriot-törvényt, de ehelyett minden évben meghosszabbította azt.

Metaadatok harca 

Az elmúlt napokban ismét hangos volt az amerikai politika és média a törvénnyel kapcsolatban. Május 27-én az amerikai képviselőház 338-88 arányban szavazta meg a törvénytervezetet, amely megtiltotta az NSA ügynökségnek a telefonhívások címzettjeire és időtartamára vonatkozó adatok tömeges és válogatás nélküli gyűjtését. A metaadatok gyűjtésére felhatalmazást csak a  külföldi hírszerzést felügyelő titkos szövetségi bíróság (United States Foreign Intelligence Surveillance Court – FISC) adhat.

A  metaadat nem más, mint “adat az adatról”. Vagyis ez a hírszerzés esetében azt jelenti, hogy nem az adat tartalmát, hanem az információ egyéb tulajdonságait: az elküldése, megkapása időpontjait, helyeit, a feladó és a címzett személyes adatait gyűjtik össze. Így a metaadatok révén kideríthetőek a titkos kapcsolatok, a legális vagy akár illegális üzleti tranzakciók és a magánéleti – egészségügyi állapot, családi-baráti viszonyok, szerelemi kalandok – információk. Ezen felül a képviselőház által elfogadott jogszabály felhatalmazást adott a különböző informatikai – például a Google, vagy a Facebook – vállalatoknak arra, hogy nyilvánosságra hozzák az NSA ügynökséggel való együttműködések részleteit, és az adatgyűjtéseit.

Elhúzódó vita

Az amerikai Szenátus vasárnap este kezdte meg a vitát a Patriot-törvény hatályának meghosszabbításáról és a képviselőház által már elfogadott törvénytervezetről. Ezekről már múlt héten pénteken két szavazás is zajlott a Szenátusban, de akkor egyik esetben sem érték el a jóváhagyáshoz szükséges 60 voksot. Mitch McConnell, a republikánusok szenátusi vezetője hívta össze a vasárnapi gyűlést, aki a Patriot-törvény meghosszabbításának legfőbb támogatója. Hiába viszont a republikánus többség a Szenátusban, a párt tagjai rendkívül megosztottak a Patriot-törvénnyel kapcsolatban. Az ellenzők legfőbb képviselője Rand Paul volt, aki már az ülés előtt közölte, hogy  módosító indítványokat fog benyújtani a képviselőházban elfogadott törvénytervezethez. Végül az ő kifogásai miatt nem volt szavazás, így az NSA ügynökségnek tilos a metaadatokat június 1-e után gyűjteni, mert lejárt a  Patriot törvény.

Az NSA ügynökei és biztonságai szakértői szerint a vasárnapi események veszélybe sodorták az Egyesült Államok biztonságát és a szélsőséges csoportok elleni harcot. John McCain, amerikai szenátor, egyenesen arról beszélt, hogy „Rand Paulnak sokkal fontosabbak a saját ambíciói, mint a nemzet biztonsága”. Barack Obama és a Fehér Ház szintén csalódottságának adott hangot. Az amerikai elnök pár nappal korábban azt hangsúlyozta a beszédeiben, hogy amennyiben a hosszabbításról nem születik döntés, az amerikai hatóságok egy fontos eszközt veszítenek el a feltételezett terroristák utáni nyomozásban.

Ugyanakkor az emberjogi szervezetek ünnepelték Rand Pault, aki már készül a 2016-os elnökválasztása, mint a Republikánus Párt egyik jelöltje. Az AP-nek adott rövid interjújában úgy vélekedett, hogy az NSA lehallgatásai számos pontban ütköztek az Egyesült Államok alkotmányával és „tönkretették” az amerikaiak magánélethez való jogát. Politikai elemzők szerint Rand Paul ezzel a döntéssel támogatókat és szavazókat akart szerezni a demokrata szavazótáborból.

Az NSA tömeges adatgyűjtési gyakorlatot tavalyelőtt fedte fel az ügynökség egyik volt informatikus munkatársa, Edward Snowden, aki a kiszivárogtatás után Moszkvába szökött. Egy New York-i szövetségi fellebbviteli bíróság 2013-ban arra a megállapításra jutott, hogy a kormányzat álláspontjával szemben a Patriot-törvény nem hatalmazza fel a az ügynökséget a metaadatgyűjtésre, ezért szükség van annak kongresszusi pontosítására.

A kép forrása: Europress/AFP