Az egyenjogúságért harcolnak a keresztény iskolák Izraelben

A két palesztin apáca szentté avatása ráirányította a figyelmet a Szentföldön lévő, keresztény szervezetek és felekezetek által működtetett oktatási intézmények helyzetére. Annak ellenére, hogy ezek az iskolák a legjobbak és a legsikeresebbek közé sorolhatóak Izraelben, korántsem teljes jogú tagjai a közel-keleti ország oktatási rendszerének.

Múlt héten, egy korábban soha nem látott demonstráció zajlott Jeruzsálemben: a keresztény iskolák tagjai, tanárai és vezetői tüntettek az utcákon. A megmozdulások kiváltó oka az volt, hogy a tüntetők szerint az izraeli kormányzat alig részesíti őket támogatásban, nem kapják meg ugyanazokat a kedvezményeket, mint a zsidó ortodox vallási iskolák, valamint a szülőknek sokat kell fizetniük a gyerekeik oktatásáért. A szervezők már 2014 szeptembere óta tervezték a megmozdulást, de a hatóságok vagy nem engedélyezték, vagy amikorra meglett az engedély, akkor éppen az iskolák számára nem volt alkalmas, ezért csak most májusban tartották meg az első és korántsem utolsó demonstrációt.

Kihagyva a rendszerből 

Kamal Attieh, aki a nem zsidó iskolák ügyét képviseli az izraeli oktatásügyi minisztériumban, egy nappal a tervezett demonstráció előtt elismerte, hogy bár kapnak támogatást a keresztény iskolák is, de közel sem annyit, mint a többi vallás által működtetett oktatási intézmények. Ráadásul a keresztény iskolák hivatalosan még csak regisztrálva sincsenek és nem tagjai az izraeli oktatási rendszernek.

Habár az iskolák körüli finanszírozási botrányok, a korrupciós ügyek és az oktatásügyi minisztérium döntései miatt kirobbant tüntetések korántsem szokatlanok Izraelben, de csak a május végi demonstrációt követően vált először világossá az eddig háttérben zajló diszkrimináció és irányította rá az izraeli média figyelmét a kérdésre. Sőt, ez a fajta diszkrimináció nem kizárólag  a keresztény, hanem a muszlim és a zsidó ortodox közösség által működtetett oktatási intézmények esetében is előfordult: az állam különböző adminisztratív módszerekkel  „levont a támogatásokból”, vagy egyszerűen nem fizetett a diákok után. Május 15-én a Hareetz arról írt, hogy az Egyesült Tóra Judaizmus nevű csoportnak – több évnyi tárgyalás követően – sikerült elérni, hogy a hárediek által működtetett iskolák is ugyanannyi pénz kapjanak, mint az államiak.

A keresztény identitás megőrzése

Botrusz Manszúr, a názáreti baptista iskola igazgatója például elmondta, hogy a vallási kisebbségek oktatási intézményei – de sokáig a zsidó ultraortodox iskolák is – hiába voltak jogosultak arra, hogy az állami büdzséből finanszírozzák a kiadásaik 75%-át; a különböző adminisztrációs és könyvelési „türköknek” köszönhetően, csak a támogatás 40-45 százalékát kapják meg. Emiatt, ahogyan arról Manszúr az al-Monitornak adott interjújában beszámolt, a sokkal magasabb tandíjból kell bepótolni a kieső összeget, vagyis körülbelül 350 000-450 000 forintnyi összeget kell fizetnie a szülőnek egy iskolaévre.

Manszúr szerint a demonstráció és a kampány célja, hogy végre a keresztény iskolákat is elismerjék, mint az izraeli oktatási rendszer részét. Ezenfelül meg akarják őrizni a keresztény identitást az országban, valamint gátat szabni a szélsőséges zsidó csoportok támadásainak, amelynek nemcsak muszlim épületek vagy intézmények, hanem gyakran a keresztények által működtett iskolák és templomok is az áldozatai.

A kép forrása: Europress/AFP

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez