Minszk-3 – már épül a színfalak mögött?

Vajon eredményesebb lesz-e a kelet-ukrajnai konfliktust rendezendő második minszki egyezmény az elsőnél? – latolgatta a világ február 12. után. A válasz nemleges, mivel egyre több a halálos áldozat az utóbbi időben, és a helyiek életkörülményei is borzalmasan romlanak. A Minszk-3 lehetőségét már meglebegtette az ukrán sajtó.

Moszkva átadta Kijevnek az ukrán válság rendezésére készült legújabb tervezetét – jelentette a hét elején a Veszti ukrán hírportál. A cikk szerint bár kívülről úgy tűnik, kibillenthetetlen holtpontra jutott a konfliktus, a színfalak mögött dolgoznak a megoldáson.

Diplomáciai források alapján a lehetséges kompromisszum lényege a következő: egységes vezetést kapna a két önhatalmúlag kikiáltott népi köztársaság (Luhanszk és Donyeck), melynek vezetőit egyformán elfogadná a normandiai négyek (Ukrajna, Oroszország, Németország, Franciaország) mindegyike. Miközben széles jogkörrel ruháznák fel az új rezsimet, a jelenlegi fegyveres erő egy részét leszerelnék, a többit pedig a rendőrségbe olvasztanák be.

Maga az elgondolás nem újdonság. A Minszk-2 ugyanis kötelezte Ukrajnát, hogy december végéig módosítsa alkotmányát és decentralizálja az országot a szeparatista területek képviselőinek egyetértésével. Vagyis teremtse meg az autonómia jogi kereteit.

A Veszti cikkével az a probléma, hogy hivatalosan senki nem ismeri el a Kijevnek címzett moszkvai dokumentum valódiságát. Az elnöki adminisztráció önkormányzati és decentralizációs osztályának vezetője, Volodimir Kurennoj mesének nevezte az információt. Az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov szintén cáfolta, hogy a Kreml megoldási javaslatot küldött volna Petro Porosenkónak.

Függetlenül attól, lehetséges-e egy újabb államfői egyeztetés Minszkben, két dolog mégiscsak érdekes. A Veszti cikkének utolsó része hangsúlyozta, hogy a jelenlegi ukrán kormány nem képes biztosítani a szeparatista területek lehetséges autonómiájának alkotmányos kereteit. Ehhez mindenképpen a hatalmi viszonyok átrendeződésére van szükség.

A cikk szerint szintén erre utalnak a két, ellenzékhez közeli, jelentős ukrán oligarcha, Dmitro Firtas és Rinat Ahmetov megnyilvánulásai az utóbbi időszakban. Firtas például nemrégiben a jelenlegi miniszterelnök, Arszenyij Jacenyuk menesztésének szükségességét hangsúlyozta és egy új koalíció felállítását, vagy rendkívüli választások kiírását javasolta.

Hogy ez mennyiben csak retorika, nehéz megmondani. Az viszont tény, hogy az ukrán válságot kezelő kontaktcsoport tegnap újra összeült a belorusz fővárosban. Mivel a felek az egymásra mutogatáson kívül mást nem tettek, áttörést nem sikerült elérni – értékelte az egyeztetést az EBESZ ukrajnai különmegbízottja, Heidi Tagliavini.

A kontaktcsoport legközelebb június 23-án ül össze. Viszont akkor már bemutathatják az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet új különmegbízottját (Tagliavini június elején nyújtotta be lemondását személyes okokra hivatkozva). Egyelőre annyit lehet tudni, hogy egy tapasztalt osztrák diplomata veszi át a helyét. Vajon vele elindul az érdemi változás?

Kép: Az EBESZ ukrajnai különmegbízottja, Heidi Tagliavini válaszol az újságírók kérdéseire Minszkben, 2015.06.16. (Europress/AFP)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez