Életmentés szúnyoggyártással

Azt általában mindenki tudja, hogy Kína a világ legnagyobb gyára, ahol szinte minden készül, amit napjainkban használunk. Azt azonban talán már kevesebben tudják, hogy Kína hetente 1 millió szúnyogot is gyárt, miközben nálunk irtják őket.

Kínában, valahol Kantonban található az országban jól ismert Science City (tudományváros), ahol egy csapat keményen dolgozik azon, hogy hetente egymillió szúnyog szülessen. Ez egészen úgy hangzik, mintha valami furcsa sci-fi film alapötlete lenne, ám a szúnyogtermelés valójában százak, ha nem ezrek életét mentheti meg.

Dengue-láz

Mint tudjuk, a szúnyogok imádják szívni a vérünket, persze nem csak a miénket, hanem az állatokét is. Ennek eredményeképpen a kis vérszívók csúnya betegségeket is szállíthatnak, mint a malária, vagy a dengue-láz, ami igen gyakori Kínában. A dengue-lázat „csonttörő láz”-nak is nevezik, mert olyan erős fájdalmat okozhat, hogy a beteg úgy érzi, mintha eltörnének a csontjai. A tünetei közé tartozik a láz, a fejfájás, a kanyaróhoz hasonló bőrkiütés, valamint az izom- és ízületi fájdalmak. A betegség, főleg gyermekek esetében, gyakorta halálos. Jelenleg nincs védőoltás vagy gyógyszer ellene, így a kutatók megcélozzák azokat a szúnyogokat, melyek magukban hordozzák a betegséget.

011

Hogyan?

A termelés lényege, hogy laboratóriumi körülmények között gyártanak hetente egymillió steril szúnyogot, ezeket aztán szépen elengedik a vadonban. A könyezetben a steril szúnyogok hatással lesznak a populációra. Ez még önmagában ugye nem magyarázza meg, hogyan lehet valójában csökkenteni a szúnyogpopulációt. A megoldás része a szúnyogok párzása, illetve a párzási kedvük elvétele is.

Ha sok hím szúnyog gyűlik össze egy helyen, elkezdenek hangoskodni. Az anyai örömökre vágyó nőstény berepül a hímek hömpölygő felhőjébe, majd heves közelharcok közben létrejön egy pár. Ám ha a nőstény steril hímmel párosodik, hiába rakja le a tojásait, azokból nem lesz semmi. Ráadásul, mivel a szúnyogok általában nem élnek egy hétnél tovább, kevés az esély arra, hogy a nőstény újra párosodni akar ilyen megpróbáltatások árán. A szabadba kiengedett steril hím szúnyogok tehát kevesebb utód születését eredményezik. Ezzel “higítják” azon szúnyogok számát is, melyek magukban hordozzák a betegségeket.

Ha belegondolunk, ez valójában ökológiai és etikai szempontból is a legelfogadhatóbb módja annak, hogy megfékezzék a szúnyogszaporodást.

A kényszersterilizációt egyéb kártevők esetében a múltban már alkalmazták, például a cecelégynél. Korábban azonban ez sugárzással történt, és bár a radioaktivitás is gyilkos a spermiumok számára, a dolognak mellékhatása lett, és az új egyedek súlyos betegségekkel jöttek a világra. Ezért ezt a módszert már nem vetették be a szúnyogok esetében.

Kanton városa, ahol Kína két nagy erőműve is található, melegágya a dengue-láznak. Évtizedek óta ez a környék az ország legfertőzőbb helye, ahol a betegség tavaly körülbelül 47 ezer embert érintett.

031

A szúnyoggyár élén Hszi Zsijong áll, aki maga készíti a genetikailag módosított szúnyogok hadát. Ezeket  próbajelleggel Shazi szigetén engedték el, ahol a szúnyognépesség a jelentések szerint 90%-kal esett vissza. Ha az eredményeketmeg lehet ismételni a tengerparti szárazföldi területeken, akkor végre eredményesen lehet csökkenteni a szúnyogok okozta megbetegedések számát a világon.

Fogadjunk, hogy a cikk elején még senki nem szurkolt Kínának, hogy szúnyogokat gyártson. És most?

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez