Kenőpénz, emelkedő benzinár, népszerűségvesztés – mi áll a kairói lemondás mögött?

Sarif Iszmail eddigi olajminisztert bízta meg kormányalakítással Egyiptomban az államfő, miután tegnap benyújtotta lemondását Ibrahim Mahlab eddigi miniszterelnök, egész kormányával együtt. Iszmail egy hetet kapott az új kabinet felállítására.

Az AFP egy vezető kormánytisztviselőtől úgy értesült, hogy a kezdőlökést a miniszterek önkéntes vagy nem is annyira önkéntes távozásához az adta meg, hogy hétfőn őrizetbe vették az agrárminisztert, Szalah Helalt, aki kicsivel korábban már lemondott, mert korrupciós vizsgálat indult ellene. A gyanú szerint ő és stábfőnöke kenőpénzeket kért és fogadott el közvetítőn keresztül egy üzletembertől, hogy az állami tulajdont vásárolhasson meg.

Akkor még cáfolták, hogy küszöbön állna egy kormányátalakítás, és azt is közölték, hogy más miniszter nem keveredett korrupciós botrányba. Ám a köztisztviselők ezt egyre hangosabban követeltek változásokat – egy rájuk írt új törvény ugyanis bonyolultabbá tette az előléptetésüket és adóval sújtotta a prémiumaikat. De nem csak ők elégedtlenek: az utca emberének mindenekelőtt az emelkedő élelmiszerárak és az üzemanyagárak csökkenő állami támogatása fáj. Az utóbbival a költségvetési hiányt próbálják lefaragni.

Szóval Szíszi elnök úgy döntött: “új vért pumpál” a hatalomba, márcsak azért is, mert ő maga sem volt maradéktalanul elégedett Ibrahim Mahlab és miniszterei munkájával. Úgy érezte: a kabinet nem segíti őt eléggé céljai elérésében, ráadásul a polgárok is folyton panaszkodtak a hivatalok munkájára. A kormányfőt, bár egyértelműen az ő hívének tartják, még nem ő, hanem a Morszi elnök két évvel ezelőtti megbuktatása után hivatalba léptt átmeneti államfő, Adly Manszur nevezte ki tavaly tavasszal. Abban bízott, hogy az Arab Contractors építőipari óriás éléről a politikába csábított Mahlab ügyes technokrataként képes felállítani a padlóról a 2011-es felkelés után odakerült gazdaságot.

Most kinevezett utódja szintén az üzleti életből került az olajminiszteri székbe, az állami Ganoub El Wadi kőolaj-holding vezérigazgatója volt, mielőtt Morszi megbuktatása után, még 2013-ban megkapta a tárcát. A legjobban teljesítő kormánytagként tartották számon, politikailag érzékeny reformokat felügyelt, így az állami támogatások megnyirbálását is, és bizonyos fizetési hátrálékokat is rendezett külföldi cégeknek, hogy segítsen helyreállítani a befektetői bizalmat.

A változásokban nyilván nem elhanyagolható szerepet játszik az, hogy Egyiptom szavazásra készül. Október 17 és december 2 között, két menetben megtartják az év elején elhalasztott parlamenti választásokat, és várhatóan még az idén munkába áll az új parlament. Bár Szíszi elnöknek aligha van mitől tartania, hisz az ellenzék gyenge és szétforgácsolódott, Morszi ex-elnök támogatói pedig részben börtönben ülnek, az új parlament újra fogja tárgyalni a törvényhozó testület híján az elnök által hozott törvényeket. Köztük a nagyon népszerűtlen, közszolgákat érintő jogszabályt, meg a nagyvonalú állami szubvenciók megnyirbálását is. Amit korábban senki sem mert meglépni, a népharagtól tartva.

A képen a kormányalakításra felkért Sarif Iszmail.