Így húz el mellettünk Amerika

Micha Benoliel Franciaországban született, de egyetemre Amerikában járt, informatikát tanult. Hazament, de amikor úgy érezte, valami jó ötlete van, inkább visszament Kaliforniába megvalósítani. A Business Insidernek mesélt arról, miért. Benoliel egy olyan alkalmazáson dolgozik, amelyikkel az okostelefonok internetkapcsolat, sőt wifi nélkül is képesek érintkezni egymással, és üzeneteket cserélni. Ez a FireChat, ami – legalább is fejlesztője szerint – megváltoztatja majd, amit a telefonhasználatról gondolunk, legalább annyira, ahogy anno az sms, vagy később a chatprogramok megváltoztatták. De miért Amerika?

Mert – Benoliel szerint, de ebben sokan egyetértenek – Európa már képtelen kockázatot vállalni. “A Szilícium-völgyben minden őrült ötletre lehet pénzt kapni. És elsőre minden igazán átütő dolog őrültségnek látszik” – mondja Benoliel. Ezért nincs az igazán nagy, meghatározó tech cégek között egyetlen európai sem. Nincs európai Facebook, Google, Twitter.

Larry Page , a Google vezetője szerint egyszerűen az a baj Európával, hogy ott annyira biztonsági játékot űznek, hogy ami helyből nem hoz pénzt, azzal nem foglalkoznak. Márpedig akár a Facebook, akár a Twitter először gigászi hálózatot épített, csak aztán kezdett el pénzt keresni – de aztán már nagyon sokat. Az elmúlt öt évben az Egyesült Államokban 167 milliárd dollárt fektettek be a kockázatos üzletekre szakosodott “venture capital” cégek, Európában  összesen 20 milliárdot. Startup vállalkozásokra Amerikában jutott 50 milliárd, Európában 4.

De Európával nem csak ez a baj – a pénz és a kutatás egyszerűen nem kapcsolódik össze olyan intenzíven, mint a Szilícium-völgyben. A nagy európai cégek is inkább valami kézzel fogható, eladható terméket szeretnek gyártani, amit exportálhatnak, és jön a pénz. A kutató részlegek is erre szakosodtak. és nincs olyan pezsgés, mint a Szilícium-völgyben, vagy éppen Ázsiában. Lassítja a fejlődést a körmönfont és sokszintű európai bürokrácia is.

Vannak persze európai sikertörténetek is, mint az Észtországból induló Skype, vagy a finn Rovio (az egykor mindenki által játszott Angry Bird fejlesztője), de gyakran pár év után ezeket is amerikai vagy ázsiai cégek vásárolják fel. (A Skype most már as Microsofté.) És persze vannak erre is uniós direktívák, irányelvek, meg fejlesztési road mapek, amik kb annyit használnak, mint bármi más uniós irányelv, és road map – sok papírt termelnek velük, és lehet konferenciázni.