Brazília: a Volkswagen-cég segítette munkások elhurcolását, megkínzását

Amikor Lúcio Bellentani munkát kapott a világ egyik legnagyobb autógyárában, a Volkswagennél, nagy reményekkel vágott bele. ,,Nem gondoltam volna, hogy az elnyomás és a kínzások a gyár falai között is megtörténnek” – mondja.

Akkor 1964-et írtak.  Ha egy üggyel elindul a lavina, ki tudja hol áll meg: a Volkswagent nemcsak a környezetvédelmi mérések eltérítésére alkalmas műszerek beszerelésének a botránya sújtja, hanem dél-amerikai vállalatának is komoly vádakkal kell szembenéznie egykori bűnei miatt.

A Sao Paulo környéki São Bernardo do Campo gyárban dolgozott az akkor 28 éves Ballentani, amikor 1972. júliusában az éjszakai műszak alatt katonák érkeztek a gyárba, és a fiatalembert elvitték. ,,A személyzeti osztályra vittek és ott elkezdtek kínozni: ököllel, pofonokkal és rúgásokkal, és a kommunista pártról érdeklődtek” – meséli. Az akcióban nemcsak a katonák vettek részt, hanem ott volt a gyár politikai tisztaságért felelős személyzete (Dops) is: ők arra vigyáztak, hogy a munkások között ne terjedjenek az aktuális katonai rendszerrel ellentétes eszmék. A gyár biztonsági osztályának a vezetője is ott volt – emlékszik vissza.

Arról értesültek ugyanis, hogy Bellentani a Brazil Kommunista Párt tagja és szerették volna megtudni, hogy a párt milyen befolyással bír a munkások között. Elvitték a Dops székhelyére, és 47 napon át éheztették, kínozták – mondja.

Az eset most  a bíróság elé került számos hasonló sorsú munkásember ügyével együtt: az eljárást egykori dolgozók, szakszervezeti aktivisták indították, akik azzal vádolják a Volkswagen vezetését, hogy együttműködtek a katonai rezsimmel. Az Igazságtétel Bizottság adatai alapján 12 volt Volkswagen-dolgozó nyújtott be polgári peres keresetet, azzal vádolva a céget, hogy együttműködött a katonai rendszerrel a munkások elhurcolásában és megkínzásában – a munkásokat pedig állandó megfigyelés alatt tartották.

Az Igazságtétel Bizottságát annak ellenére állították fel Brazíliában, hogy 1979-ben az akkori kormányzat általános amnesztiában részesített mindenkit a múlt ügyeiben. Dilma Roussef elnök – aki maga is szenvedett a rezsim börtönében – azonban felállítatta az elszámolásra illetékes szervezetet, és azóta sokan kerültek a katonai diktatúra bűnei miatt bíróság elé. A Volkswagentől kollektív jóvátételt követelnek, amiért autókkal látta el a rezsimet, adatokat szolgáltatott ki a munkásokról, lehetővé tette a megfigyelésüket és a törvénytelen letartóztatásukat.

A perben benyújtott dokuentumok alapján még Luiz Inácio Lula da Silva is megfigyelés alatt állt. A cég vezetése 1983-1984-ben részt vett egy katonai tanácskozáson Sao Paulo ipari övezetében, ahol a katonai kormány képviselői, a rendőrség és a nagy gyárak vezetői – köztük a Volkswagené is – megvitatták a politikai együttműködés stratégiáját. A cég által átadott dokumentumokban a munkások gyűlései, szakszervezeti vezetők dolgai és egy közös film megtekintése is szerepel: a film  a Szovjetunióról szólt.

Lula abban az időben a metallurgiai ágazat szakszervezeti vezetője és a Munkáspárt (PT) vezetője is volt. A Dops még egy listát is készített a gyanús dolgozók neveivel és címével – mindenesetre.

A most indított per azonban nem áll majd meg a Volkswagennél, hiszen más nagy cégek is hasonlóan viselkedtek, és munkások százainak sorsa szárad a lelkükön. Ezt most feldolgozzák és a nyilvánosság elé tárják – mondja az ügyet képviselő Rosa Cardoso ügyvéd, az Igazságtétel Bizottságának tagja.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez