Különleges ajándékkal lepte meg Putyin az irániakat

Az orosz elnök nyolc év után először látogatott Teheránba, hogy részt vegyen a Gázexportőr Országok Fórumának csúcstalálkozóján. Ugyanakkor találkozott Irán elnökével és vallási vezetőjével is. A szíriai konfliktust és a kétoldalú kapcsolatokat érintő tárgyalásokon kívül az ajándékozásra is komoly figyelmet fordított a vendég: a Korán egy másfél ezer éves példányát adományozta Vlagyimir Putyin Ali Hamenei ajatollahnak. Igaz, nem biztos, hogy eredeti.

Mohamed próféta prédikációit eleinte szájról szájra hagyományozták a hívek, mígnem 651-ben az egyik muszlim vezető (Oszmán) úgy döntött, könyvbe foglalja azokat. Akkor összesen öt példány készült – emlékeztet a Szabad Európa Rádió cikke.

A történészek szerint az egyiket Oszmán örököse, Ali Észak-Irakba vitte, amely területet később a legendás közép-ázsiai Timur Lenk hódította meg a 14-15. század fordulóján. A Koránt Timur Lenk Szamarkandba vitette, és az ottani mecsetben őrizték egészen az orosz hódítók érkezéséig. Az értékes könyvet az orosz kormányzó Szentpétervárra, a cári könyvtárba küldte 1869-ben.

Miután 1905-ben a tudósok felfedezték az Oszmán Korán jelentőségét, 50 másolatot készítettek róla. Ezek felét eladták, jó néhányat pedig az akkori méltóságoknak (például II. Miklós cárnak, a török szultánnak, vagy a buharai emírnek) ajándékozták.

A bolsevik hatalomátvétel után, hogy megnyerje a közép-ázsiai muszlim területeket, azt javasolta Lenin, küldjék az eredeti Oszmán Koránt Üzbegisztánba. Meg is érkezett Taskentbe 1924-ben, ahol jelenleg is a Teljasajak Mecsetben van. Így valószínűleg nem 1500, hanem csak 110 éves másolatot kaphatott Putyin elnöktől Ali Hamenei ajatollah tegnap Teheránban.

ajatollah

Ez azonban nem zavarta meg őket abban, hogy ne beszélgessenek több mint másfél órán keresztül. Az orosz elnök kijelentette, hogy addig folytatják légicsapásaikat Szíriában, amíg meg nem büntetik a szentpétervári utasszállítót lebombázókat. Irán vallási vezetője pedig szolidaritásáról biztosította Vlagyimir Putyint az Iszlám Állammal szembeni harcban. Szerinte a dzsihadista terrorszervezetet sürgősen meg kell állítani, nehogy globális veszéllyé váljon.

A többé-kevésbé független Nyezaviszimaja Gazeta ma reggeli cikke arról is beszámolt, hogy a felek egyetértettek: csökkenteni kell az Egyesült Államok befolyását a régióban. Bár Moszkva és Teherán is támogatja Bassár al-Aszadot Szíriában, a technikai kérdésekben már akadnak nézeteltérések – figyelmeztetett a cikkben az Orosz Tudományos Akadémia Keleti Intézetének munkatársa, Vlagyimir Szazsin. Szerinte az irániakhoz képest az oroszokat kevésbé foglalkoztatja, hogy Aszad bármi áron elnök maradjon.

Szírián kívül az orosz-iráni kétoldalú kapcsolatokról is szó esett a tárgyaláson. A szankcióktól mentesülő Irán nem elhanyagolható partnere lehet Oroszországnak. Ahogy az európai és ázsiai államok, illetve cégek, úgy az oroszok is szívesen kötnének előnyös üzleteket a nyolcvanmilliós piacon.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez