Hogy kerüljön be egy kicsi, érdektelen ország államfője a világtörténelembe?
Ikililou Dhoinine nevét nem sokan ismerik a világban, sőt legtöbben a hazáját, a Comore-szigeteket sem ismerik. De ő igazi 21. századi politikus, tudja, hogy egy jó photobomb mindennél többet ér.
Még a sokat látott külpolitikai újságíróknak is komolyan feladta a leckét Ikililou Dhoinine. Napokig találgatták ugyanis, hogy ki volt az a marha tiszteletreméltó politikus, aki a kamerák elé állt, éppen akkor, amikor Benjamin Netanjahu és Mahmúd Abbász öt év után először hajlandó volt kezet fogni egymással a párizsi klímacsúcson. Tekintve a helyzetet – harmadik intifáda, késelések, robbantások, Iszlám Állam – a kézfogás akár történelmi jelentőségű is lehet. Az viszont kétségtelen, hogy Dhoinine elnöknek nagyjából ez az egyetlen esélye volt, hogy észrevétesse magát a 150 állam- és kormányfőt felvonultató klímacsúcson.
A Comore-szigetek egyébként az India-óceánban fekvő kis szigetcsoport, Madagaszkár partjaitól nem messze. Egykor francia gyarmat volt – a szigetek egyike Mayotte máig Franciaországhoz tartozik, és több sziget is felvetette már, hogy szívesen visszatérne az anyaország keblére. Szegény afrikai ország, amely egyedül talán a puccsok számában csúcstartó. Utoljára akkor került a lapok címoldalára, amikor a jemeni légitársaság egy gépe a szigetek partjainál zuhant le.
A Netanjahu-Abbász kézfogás egyébként inkább protokolláris volt – de mint az izraeliek, mint a palesztinok jelentős része árulásnak tekintette, hogy egyáltalán sorra került.