A fátyoltól a rövid hajon át a kendőig – az egyiptomi női szépség 100 éve

Sokaknak az egyiptomi szépség fogalma Kleopátrával azonos, vagy legalábbis a fáraók korával. Pedig az utóbbi száz évben is nagyot változott. A fátyoltól a miniszoknyán át az újra eltakart karokig és a kendőkig.

Viharos évszázadot tudhat maga mögött Egyiptom (is), politikailag, gazdaságilag, társadalmilag ugyanúgy, mint a szépség és a divat terén. A különböző évtizedek sűrű változásait itt is összerakta egy videóba a WatchCut.

Egy kutatókból álló csoport segített a készítőknek, az élén Jacinthe Assaaddal. Aki szerint mindegyik külső, amit bemutatnak, különböző politikai küzdelmeket jelenít meg. Az 1910-es évekből azt a városi divatot mutatják, amely még az ajtók mögé száműzte a női arcot.

fátyol

Az 1920-as évekhez a leghíresebb egyiptomi feministától, Huda Sha’aravitól merítettek inspirációt. Ő volt az, aki 1919-ben nyilvánosan ledobta a fátylat az ellenállás jeleként. Ez volt a női felszabadulás első pillanata.

A harmincas és hatvanas évek közötti női szépségideál bemutatásához az egyiptomi film aranykorát használták fel. Akkor az egyiptomi moziipar a harmadik legnagyobb volt a világon, és tükrözte a kulturális, gazdasági, politikai változásokat.

umm katszum

A harmicasokhoz Umm Khaltsoumot, az egész Közel-Kelet első számú díváját választották. Akinek hetenkénti koncertjei alatt kiürültek az utcák Szíriától Algériáig, mert mindenki a rádiók előtt ülve hallgatta az estétől hajnalig tartó hangversenyt. Már ha nem tudott személyesen ott lenni a kairói teremben, ahol legendás napszemüvegében, fehér zsebkendőjével fellépett, és mély érzelmekről énekelt.

A negyvenes évekhez Fauzija hercegnő, I. Fuad király híresen elegáns lánya adja az ihletet. Akkor még javában a monarchia korát élte Egyiptom.

fawziabeauty

Ami az ötvenes éveket illeti, Doria Shafik a szépség egyik arca. Ő is a nők felszabadításáért indított mozgalom egyik vezetője volt, részben neki köszönhető, hogy a nők választójoga bekerült az alkotmányba.

durriya

A hatvanas éveket viszont már egy gyári munkásnő reprezentálja. Hiába, a nasszeri idők… A hazai gazdaság fellendülése, a gyarmati vagy félgyarmati múlt hátrahagyása. És Brigitte Bardot-frizura, napszemüveggel.

factoryworker

Aztán újra a celebvilágból merítettek, a 70-es évek bemutatására, mégpedig az egyiptomi mozi kedvencét, Souad Hosnit. “Férfiak, nők, kislányok, kisfiúk mind imádták őt” – mondja Assaad.

suadhos

Míg a 30-as és a 70-es évek között csak fedetlen fejű nőket láthattunk, a 80-as években részben már megkezdődött a kendő visszatérése. “A 80-as években sokaknak nem tetszett Szadat elnök nyitott ajtók politikája… az, hogy nagyon nyugatias volt, és sok nyugati normát hagyott beszivárogni a társadalomba” – magyarázza Assaad, aki arról is beszél, hogy akkoriban sok vallásos ember ment ki az Öböl-térségbe, főleg Szaúd-Arábiába, aztán visszatérve magukkal hozták az ottani konzervatív öltözködési stílust.

1980fas

Az 1990-s évekhez a színésznő Sherihant választották a videó készítői. Aki néha flitteres ruháira köpenyt és muszlim fejkendőt vett fel, és egyike volt azoknak, akiket nem hagyott érintetlenül az évtized vallási hulláma.

sherihanbeauty

Aztán a popkultúra kezdett hatni az egyiptomi társadalomra, és az új évezredben a globalizációnak és az internetnek köszönhetően az egyiptomi nők megpróbálják vegyíteni a konzervatív és a modern stílust. “Például sok fejkendős nő akart ujjatlan vagy mélyebben dekoltált felsőket hordani. Hogy ezt megtehessék, hosszú ujjú polókat vettek alá… és nagyon érdekes hibrid divatot teremtettek” – magyarázza a szakértő.

2000sbeauty

A videó a 2010-es évekkel és arab tavasz egyiptomi fejeztével ér véget, a 2011. január 25-i forradalommal. Ennek a bemutatásánál olyan elmeket ötvöztek, amelyek a forradalomban születtek. Az egyik a nemzeti zászló volt, fejpánt formájában, a másik pedig a tintás ujj (aki szavaz Egyiptomban, annak tintába mártják az ujját, hogy ne voksolhasson kétszer).

És most lássuk a videót:

 

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez