A megasztár, akit 2 millióan kísértek utolsó útjára

Hatórás koncertjei idején Marokkótól Szíriáig kiürültek az utcák az arab világban: mindenki a rádiók előtt ült, hogy meghallgassa a Kelet csillagát. Um Kaltszumnál nagyobb sztárt nem ismert a térség, ’75-ös halálakor 2 millióan kísérték utolsó útjára.

Al-Szitt, vagyis a Hölgy – így hívta mindenki. Pedig parasztcsaládban született 1908-ban, Kairótól jó messzire, a Nílus deltájában, és fiúnak öltözve énekelt Korán-verseket esküvőkön. Mert hogy lányoknak ilyent nem lehetett. Aztán felfigyeltek rá, és jött a 20. századi mese. 1935-ben élő rádióadásba hívták, és ő lett a nemzet hangja négy évtizedre. Vagyis azon is túlra. Már a harmincas években évi 80 ezer dollárt keresett, ami abban az időben még Hollywoodban is egy vagyonnak számított.

riyad_elsonbaty_with_um_kalthoum

Umm Kaltszum (a neve rejtély: azt jelenti, Kaltszum anyja – régi szokás, hogy a fiús anyákat elsőszülöttjük nevén szólítják, de ő gyermektelen volt), szóval Umm Kaltszum pánarab intézmény lett. Faruk király alatt is, de főként az ötvenes években, Nasszer forradalma után. Hónapról hónapra új dalokat írtak neki – ezeket minden hónap első csütörtökjén adta elő régi egyiptomi dallamokkal együtt maratoni koncert keretében, amelyet sok millióan hallgatták élőben a rádióból Észak-Afrikában és az Arab félszigeten. A jegyekért közelharc folyt, az első sorokban állam- és kormányfők ültek, és rengeteg volt a törzsvendég. Mesélik, egyszer ezek egyikének a helye üresen maradt. A díva rendőröket küldött a rajongó lakására, hogy megtudja, mi történt. Kiderült, hogy az illetőnek az édesapja halt meg éppen, de a koncert második részét már nem mulasztotta el.

Nasszer, illetve a későbbi Szadat elnökkel
Nasszer, illetve a későbbi Szadat elnökkel

Umm Kaltszum gyémántokkal díszített nagyestélyiben, napszemüvegben (a szeme beteg volt) fehér selyemkendőt lebegtetve énekelte hajnalig nemegyszer egyórás balladáit szerelemről, vallásról, megsebzett büszkeségről, múltba tűnt szenvedélyről, az arab lelket megmozgató érzelmekről. Hangja hihetetlen szélességeket fogott át. Ruháit, napszemüvegeit és kendőit rengetegen nézik meg ma is Rhoda szigetén, a régi Nilométer melletti múzeumában. Sok regényben viszonyítási pontként szerepel egy-egy koncertje. Egyik kritikusa azt írta róla: hatékonyabban köti össze az arab világot sok ezer légi járatnál, hatalmasabb sok ezer vonatnál vagy telefonvonalnál. Ülj be a kocsidba koncertjei éjszakáján, bolyongjál az arab világban, és könnyen észlelheted annak határait. Nem csoda, hogy négy évvel ezelőtt az MBC televízió az ő holgrammos előadásával ünnepelte kairói indulását.

A hatvanas években egy kuvaiti rajongója ezüst Cadillac Eldoradót küldött neki beépített tévével és hűtővel. Egy fellah a Deltavidékről ökröt és vízibivalyt. Amikor az 1967-es  háború után nemzetközi turnéra ment, több millió egyiptomi fontot énekelt össze a legyőzött egyiptomi hadsereg felszerelésére. Mikor beteg lett, a szíriai rádió forró drótot létesített a kairói kórházzal, hogy az orvosoktól rendre híreket kapjon az állapotáról.

Umm Kaltszum az volt az arab világnak, mint Edith Piaf és Maria Callas, Frank Sinatra és Luciano Pavarotti, egybegyúrva – írja Max Rodenbeck, Kairó brit krónikása. 150 millió arabnak ő volt a Kelet Csillaga, a Nílus Csalogánya, az Arab Dal Nagyasszonya.

umm

Dalai annyira fontosak voltak, mint a pánarab egységért küzdő karizmatikus Nasszer elnök beszédei, akivel barátság kötötte össze. Személyét akkor is, később is rengeteg legenda övezte. Amikor felbukkant, majd 1946-ban autóbalesetben meghalt egy lehetséges rivális, Iszmahan, elterjedt a pletyka, hogy ő volt a felelős a haláláért. Sokan elhitték azt is, jóllehet semmi sem támasztotta alá, hogy a Hölgy nem is természetes halállal halt meg, hanem Szadat elnök felesége mérgeztette meg, mert féltékeny volt az akkor már korántsem fiatal énekesnő népszerűségére. Umm Kaltszum temetése 1975-ben minden idők legnagyobb tömegét vonzotta nemcsak Egyiptomban: a világon. A krónikák szerint 2 millióan zokogtak Kairó utcáin. A tömeg ellopta a holttestet és a vállán vitte kilométereken át a Tahrir tértől az Al-Husszein mecsetig. A próféta unokájának feje mellett helyezték volna örök nyugalomra, ha az imám nem inti rendre és tessékeli őket a sírhoz. Amit az Al-Khalifa temetőben ma is rengetegen látogatnak.

Azóta több mint 40 év telt el, de ma is mindenütt játszák a Hölgy dalait: taxikban, kávéházakban árad a hangja rádióból és CD-ről, évente ma is 300 ezret adnak el lemezeiből csak Egyiptomban. Van itt egy mondás: két dolog nem változik soha, a piramisok és Umm Kaltszum hangja. Ez ma még igazabb, mint életében volt.

 

 

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez