Az elnök könyvéből már nem kell vizsgázni – így érettségiztem Türkmenisztánban

– Hány éves korukban érettségiznek a türkmén diákok?
– Amikor én érettségiztem, az általános és a középfokú oktatás összesen tíz év volt Türkmenisztánban, ami kötelező is. Így 16 évesen érettségiztünk. 2013-tól viszont változott a rendszer és most már 12 évfolyamot kell kötelezően mindenkinek teljesítenie.

– Milyen tantárgyakból kell érettségizni?
– Ezt minden tanévben az oktatási minisztérium határozza meg, körülbelül hat hónappal a vizsga előtt. A tételsorokat 3-4 hónappal korábban kapjuk meg. Minimum három, maximum öt tantárgyat választanak. Ezek között van például kémia, matematika, türkmén nyelv és irodalom, illetve munka. Ez lehet számítógépes ismeretek, varrás, főzés, famegmunkálás attól függően, hogy melyiket választottad hetedikben.

– Azt lehet tudni, hogy adott évben mi alapján választják ki a tantárgyakat?
– Nem igazán. Valamelyik reáltantárgy és a türkmén nyelv, illetve irodalom mindig benne van. Türkménbasi idejében mindenkinek vizsgáznia kellett az ő főművéből, a Ruhnamából is. Ebben írta meg, milyen egy igazi türkmén. Az összesen 416 oldalból jó néhányat kívülről is tudni kellett. A mostani elnök, Gurbanguli Berdimuhamedov is ír könyveket, de azokból nem kell érettségizni.

– Mennyire készülnek az érettségire a diákok?
– Az utolsó félévben minden erről szól. Rengeteget tanulunk, kidolgozzuk a tételeket. A tanárok felkészítő órákat adnak az iskola után, ami nagy segítség. De persze olyanok is vannak, akiket teljesen hidegen hagy ez az egész. Ők három nap alatt lemásolják a tételeket és lesz, ami lesz.

– Szóval lehet puskázni?
– Először is a tanárok jól ráijesztenek az emberre, hogy milyen szigorú lesz a vizsga. Meg azt is elmondják, hogy bármikor felbukkanhat a független bizottság, amely ellenőrzi az egész érettségi folyamatot. Amikor én érettségiztem, senki nem jött. Ha lelkiismeretesen készültél, akkor a tanárok végig nagyon segítőkészek. Őket egyébként az is befolyásolja, hogy statisztikát kell készíteniük az eredményekről. Nem nagyon örülnek a bukásnak. Így könnyen előfordul, hogy nemcsak hogy leérettségizik, de ráadásul jó eredménnyel végez egy amúgy lusta diák. Tehát ha ügyes vagy, meg lehet próbálkozni a puskával. De nálunk nagyon figyeltek a tanárok. Volt, akit el is kaptak, de miután rászóltak, már nem próbálkozott többet.

– Van ballagás, vagy érettségi bankett?
– Mindig május 25-én van az Utolsó csengő, ami nagyon szép ünnepség. Kötelezően a lányok hímzett nemzeti öltözéket viselnek a fejfedővel, a tubetejkával együtt, a fiúk szmokingot. Az egész iskola együtt meghallgatja az igazgatói köszöntőt, kiosztják a különböző jutalmakat, a végzősök eltáncolják a végzős keringőt. Majd egy jól tanuló végzős fiú a vállára ültet egy leendő elsőosztályos kislányt és így együtt tesznek egy kört az udvaron, miközben a kislány végig ráz egy csengőt. Aztán a végzősök és a leendő elsősök megajándékozzák egymást, a lányok virágot, a fiúk füzetet, vagy valami egyéb iskolai apróságot kapnak. Az érettségi bankett általában június végére, július elejére esik. De ez már jóval lazább, mint az Utolsó csengő. Minden osztály maga dönt, hol és hogyan akarja megünnepelni. Magát a bizonyítványt az iskolában adja át az igazgató, ez egy elég visszafogott esemény.

– Mikor tudjátok meg az érettségi eredményeket? És azok hogyan befolyásolják az egyetemi felvételit?
– Az írásbelik után körülbelül egy hónappal van meg az eredmény, de az érettséginek semmi köze az egyetemi felvételihez. Önmagukban az eredményeid egyébként sem juttatnak be a felsőoktatásba. Gyakorlatilag minden helyet megvásárolnak. Ahhoz, hogy bejuss, mindenképpen ismerni kell egy magas rangú tisztviselőt, akit le kell fizetni. Az ár körülbelül 60.000 dollár. Összehasonlításul egy vekni kenyér 1,5 dollár, egy közepes havi fizetés pedig 350-450 dollár Türkmenisztánban. Nagyon kevesen mennek egyetemre, és ők is olyanok, akik valakinek a rokonai, vagy ismerősei. Emiatt sokszor a jó tanulók még csak meg sem próbálkoznak a felvételivel. Nekik a külföldi egyetemek jelenthetik a kiutat.

– Mely országokba jelentkeznek?
– Van néhány állam, amelyet maga a türkmén kormányzat is támogat, hogy tanuljanak ott a diákjai. Ilyen például Törökország, Oroszország, Belarusz, Malajzia. Törökországba nagyon sokan mennek, mert ott a felvételi többé-kevésbé igazságos.

– Jelenleg Türkmenisztán számít a világ egyik legelzártabb diktatúrájának. Ez a rendszer hogyan befolyásolja az érettségit?
– Az állam nagy erőfeszítéseket tesz ezért, hogy mindenkinek legyen középfokú végzettsége. Az ingyenes oktatás mellett a minisztérium nagyon odafigyel az iskolákra, hogy mindenkit bátorítsanak az érettségi letételére. Ezért ha például júniusban megbuktál, szeptemberben lehetőséget adnak az ismétlésre. Mindezek ellenére a nem tehetős diákok jó részét különösebben nem érdekli az érettségi. Mert tudják, hogy úgysem tudnak egyetemre menni. A külföldi munkavállaláshoz különösebben nem fontos. Ahhoz meg pláne nem, hogy egy lány megházasodjon és aztán a férje gondoskodjon róla. Maga a rendszer arra ösztönzi a fiatalokat, hogy a továbbtanulást már megpróbálni is fölösleges.

Képek: magánarchívum, Wikipedia