Theresa, Angela, Hillary: jobb irányba fordítják életünket a politikusnők?
Amint a nők aránya eléri a 20-30 százalékot egy csoportban, akkor annak kultúrájára jelentősen megnő a hatásuk – állítja egy 1977-es tanulmány. Vajon ez igaz lesz a világpolitikára is?
Golda Meir, Margaret Thatcher, Indira Gandhi, Benazir Bhutto – nem egy jelentős politikusasszony tevékenykedett a 20. század második felében. Viszont még sosem volt annyira magas a nők aránya a világpolitikában, mint most.
Angela Merkel Németországot, Christine Lagarde a Nemzetközi Valutaalapot vezeti már évek óta, Theresa May a Brexit után próbálja ráncba szedni Nagy-Britanniát, Hillary Clinton az amerikai elnökségért harcol, de még az ENSZ-főtitkári címére is volt női esélyes. Mit várhatunk ettől a tendenciától? – feszegette a kérdést a Foreign Policy cikke.
A tudósok már hosszú ideje kutatják a nők közösségekben betöltött szerepét. A Harvard Üzleti Iskola tanára, Rosabeth Moss Kanter 1977-ben már leírta: ha egy csoportban a nők aránya eléri a 20-30 százalékot, akkor annak kultúrájára jelentősen megnő a hatásuk. Szerinte ez a globális üzletpolitikára is igaz lehet, ha a nyugati államokban folytatódik a női vezetők térnyerése.
Ezt a reménykeltő feltételezést támasztja alá Betsy Polk és Maggie Choats 2014-es könyve, Power thru partnership (Hatalom az összefogás révén). Eszerint, amikor a nők összefognak egy feladat kedvéért, akkor jóval magabiztosabbak, rugalmasabbak és felelősebbek az átlagnál. Ezt a szerzők a nők és a férfiak önértékelése közötti különbségekkel magyarázzák. Mivel a nők sokszor alábecsülik önmagukat, csapatban erősebbek és hatékonyabban is működnek együtt. A férfiak viszont sokszor gondolják úgy, hogy csakis egyedül tudják kihozni önmagukból a legjobbat.
A nők az együttműködésre, a férfiak a hierarchiára esküsznek.
Egyelőre nem tudni, vajon tényleg hatékonyabb megoldást találnak-e a nők az olyan égető problémákra, mint a menekültválság, a gazdasági nehézségek vagy a populizmus. Az viszont tény, hogy egyre több nő tud bekerülni a nemzetközi politika eddig szinte csak férfiak uralta részeibe. Például Hillary Clinton külügyminisztersége idején több mint húsz állam (köztük India, Omán és Bahrein) delegált női nagykövetet Washingtonba. Az amerikai példa követésével feltehetően saját modernizációjukat is igyekeztek bizonyítani.
3 hozzászólás ehhez a cikkhez
Engem ne
“Christine Lagarde a Nemzetközi Valutaalapot vezeti”
Már nem. Éppen most bukott meg a gátlástalan korrupciós becstelenségéért.
Hillary Clinton ügyei után az FBI nyomoz. A demokrat elnökjelölést pedig csalással nyerte Sanderssel szemben. A demokraták elnöke ezért le is mondott.
Előéletében mint volt külügyminiszter, számos véres konfliktus kirobbantója volt, főleg a közel-.keleten.
Angela Merkellel már éppen eléggé torkig vannak a németek, az országuk tönkretétel és a mindennapos terrortámadások elősegítése miatt.
MÉG SOK ILYEN BECSÜLETES, EMPATIKUS ÉS BÉKESZERETŐ NŐI POLITIKUST! 🙂
Engem ne
Mi a helyzet?
Nem ért még rá a moderátor hogy betegye az előző hozzászólásomat?
Vagy talán az a ciki hogy nem sikerült becsületes, empátiával rendelkező, békeszerető női politikusokat találni és felsorolni?
Ha ennyire szégyellitek hogy nincs békeszerető, empátiás és stb szexista, nemileg gyűlölködő sztereotípiátok alapján elfogadható női politikus és ezért a cenzúrázzátok a hozzászólásokat, akkor ezt az általatok való elhallgatást majd bepótoljuk egy országosan átfogó mainstream média kampánnyal sorozattal a női politikusok aljasságairól.
OK akkor ezt meg is beszéltük 🙂
Engem ne
Na még.. de csak hogy nehogy félreértés keletkezzék. Nem tartom többre a férfi politikusokat sem, de ha csak egy kicsikét is tájékozottak lennétek a történelemben, nem állítanátok ilyen szamárságokat a történelmben százával előfordult vérengző női uralkodók és a férfi uralkodókat is aljasságokra és vérengzésekre kényszerítő befolyásos nők létezésének ellenére.