Tüdőgyulladás – törölték Hillary Clinton kaliforniai kampányútját

Hillary Clintonnak tüdőgyulladása van – fedte fel orvosa órákkal azután, hogy a Demokrata Párt elnökjelöltje vasárnap rosszul lett, és hirtelen távozott a 2001. szeptember 11-i terrortámadások emlékére tartott ünnepségről.

Clinton kis híján összecsuklott, és biztonsági embereknek kellett támogatniuk őt, hogy beülhessen autójába.

Pár órával később azonban már – a kamerák kereszttüzében – az elnökjelölt mosolyogva lépett ki lánya lakásának ajtaján, és közölte, hogy “remekül” érzi magát.

Nem sokkal ezt követően orvosa, Lisa R. Bardack nyilatkozatban tudatta, Clintont nemrégiben allergiás köhögés gyötörte, és pénteken egy kontrollvizsgálaton kiderült, hogy tüdőgyulladása van. Antibiotikumot adott neki, továbbá tanácsot, hogy pihenjen többet, és módosítsa betervezett programjait.

A doktornő közölte azt is, hogy a vasárnapi rosszullét utáni vizsgálata szerint Clinton teste túlhevült és kiszáradt a megemlékezésen, de már pótolták a folyadékhiányt és szépen javul az elnökjelölt állapota.

Pár órával később Clinton választási stábjának egy tagja közölte, hogy az elnökjelölt tüdőgyulladására hivatkozva lemondta kétnapos kaliforniai kampányútját, amelyre hétfőn indult volna.

Az amerikai választók egyrészt aggódnak Clinton egészségéért, másrészt dühösek, hogy miért nem tájékoztatják őket megfelelően az elnökjelölt egészségi állapotáról, amelyet joguk van ismerni.

Az Egyesült Államokban – az európai szokásoktól és hagyományoktól eltérően – valóban nyíltan beszélnek a politikusok egészségi állapotáról, kivált, ha elnökjelöltekről van szó. Sőt: elvárják még a részletes orvosi jelentés nyilvánosságra hozatalát is. Igaz, ez azért az Egyesült Államokban sem volt mindig így. Amikor például 31 évvel ezelőtt Steven Rosberg sebészprofesszor kiállt a nyilvánosság elé, és közölte, hogy Ronald Reagan elnök bélrákműtétje sikeres volt, akkor bizony sok amerikai ereiben megfagyott a vér. Ez volt ugyanis az első eset, hogy egy amerikai elnök komoly betegségéről tájékoztatták a publikumot.

Korábban az amerikai elnökök betegségeit mély hallgatás övezte. Az Egyesült Államok kilencedik elnöke, William Henry Harrison egy hónappal hivatalba lépése után, 1841-ben hunyt el tüdőgyulladásban, betegségéről azonban a közvetlen környezetén kívül senki sem tudott. Hasonlóképpen titokban tartották Woodrow Wilson elnök agyvérzését, és a rendkívül népszerű Franklin Delano Roosevelt elnököt sem mutatták sem a kamerák, sem a fényképek deréktól lefelé: az elnök ugyanis 39 éves korában megbénult, s csak segédeszközzel tudott nagyon nehezen járni, de többnyire kerekesszékben ült. A választóknak fogalmuk sem volt állapota súlyosságáról.

Az 1961-től hivatalba lépett John F. Kennedy pedig a választási kampányban gondosan elhallgatta, hogy Addison-kórban szenved, ami a mellékvese csökkent működéséből ered, és állandó erős fájdalommal jár. Kennedy elnökről az is csupán a halála után derült ki, hogy rendszeresen kábító hatású gyógyszereket szedett, illetve injekciókat kapott, hogy egyáltalán dolgozni tudjon, stresszhelyzetben pedig nem is tudott gyógyszerek nélkül meglenni. A külvilág és még politikustársai is csak annyit tudtak, hogy az elnök időnként hátfájással küszködik, de súlyos betegségéről fogalmuk sem volt, s amikor például Lyndon B. Johnson alelnök – aki Kennedy meggyilkolása után az Egyesült Államok elnöke lett – gyanút fogott és tudakozódott, az orvosok letagadtak mindent, Kennedy zárójelentéseit és receptjeit pedig elzárták. “Kennedy egészséges, és alkalmas az elnöki teendők ellátására” – hangzott az elnököt védő orvosok érvelése.

A közelmúltban az elnökjelöltek esetében többször is fölmerültek aggodalmak. Például Bob Dole republikánus szenátornál: ő 1996-ban, 69 évesen, akkor a legidősebb politikus volt, aki valaha is harcba szállt az elnökjelöltségért. Dole egészséges volt, de a nyomás hatására nyilvánosságra hozta az egészségi állapotáról szóló részletes jelentést. George W. Bush 2000-ben és 2004-ben mintegy 400 oldalnyi orvosi jelentést hozott nyilvánosságra, 2008-ban pedig húsz újságíró vizslatta a republikánus elnökjelölt, az akkor 72 éves John McCain szenátor egészségi állapotáról szóló, mintegy 1100 oldalnyi dokumentumot, mivel korábban négyszer is kezelték bőrrákkal.

McCain szenátor elnökjelöltségekor született az az a szabály – McCain-protokollnak is nevezik – miszerint minden jelöltnek, aki betöltötte a hetvenedik életévét, vagy korábban komoly egészségügyi problémákkal küszködött, kötelezően nyilvánosságra kell hoznia az állapotáról szóló részletes orvosi jelentést.

Hillary Clinton októberben lesz 69 esztendős. De korábban komoly problémákkal küszködött: 2012-ben elesett, és ennek következtében vérrög alakult ki az agy és a koponya között, s korábban többször is volt trombózis a lábában. Ez ugyan az orvosa szerint rendbe jött, de a volt külügyminiszternek mind a mai napig vérhígítót kell szednie.

A demokrata párti hívek és politikusok aggodalma nem is elsősorban Hillary Clinton egészségi állapotának szól – bár annak is -, hanem annak, hogy a volt külügyminiszternek már így is hitelességi, szavahihetőségi “deficitje” van. Az ABC News és a The Washington Post legutóbbi közös felmérése szerint a választóknak csak 35 százaléka tartja őt megbízhatónak, szavahihetőnek. S ha az egészségi állapota körüli titkolódzás tovább tart, állítják elemzők, akkor ez arány tovább apad. Ráadásul mindez az elnökválasztási küzdelem finisében, miközben a republikánus elnökjelölt, a 70 éves Donald Trump egyre jobban zárkózik fel.

Az elnökválasztást november 8-án tartják.

Fotó: AP

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez