Húsz százalékkal kevesebbet alszunk, mint hetven éve
Az elektromos kütyük és a modern világ mind-mind azt sugallja nemcsak az eszünknek, de a testünknek is, hogy beérjük kevesebb alvással. A Kaliforniai Egyetem pszichológia professzora szerint ez óriási tévedés, amivel nem árt vigyázni.
Matt Walker a BBC saját készítésű, The Inquiry című rádióműsorában beszélt a kevés alvás veszélyeiről. A patinás Kaliforniai Egyetemen pszichológiát és neurológiát oktató professzor gyakran nyilatkozik az alvással kapcsolatos témákról, most arról értekezett, hogy miért alszanak az emberek jóval kevesebbet, mint amennyit kellene.
Az 1940-es években az emberek átlagosan 8 órát aludtak egy nap, ez a szám ma átlagban 6,7-6,8 óra. Hetven év alatt több mint egy órával, 20 %-kal rövidült az átlagos alvási ideje egy embernek. Walker szerint ennek oka nagyrészt abban kereshető, hogy a modern embernek sokkal több lehetősége van az alvás befolyásolására. Kávé és energiaital segítségével kevésbé leszünk álmosak. Az alkohol elálmosít és elősegíti az álmatlan, mély alvást. A bútorüzletekben pedig rengeteg olyan dolgot találunk, amely a kényelmes és hatékony alvást támogatja: különböző matracokat, speciális párnákat.
Walker szerint azonban van ennek hátulütője is: a légkondicionálók és fűtőberendezések – amellett, hogy az előbbitől rengeteg embernek fáj a feje és megfázik – felborítják alvási ritmusunkat is.
Napnyugtakor a hőmérséklet jelentősen csökken, hajnalban pedig, amint felkel a nap, úgy kezd melegedni is – ez sajátos jelzés a szervezetünk számára, hogy itt az idő aludni vagy felkelni. A légkondicionálók és a fűtőberendezések ész nélküli használata tehát összezavarhatja az alvási szokásokat.
A másik hátulütője a modern technikának az elektromos berendezések által kibocsátott fény. Nem csak a mesterséges fények, képernyők – sokan a tévé előtt alszanak el -, hanem a készenléti állapotot jelző gomb fénye is. Különösen a kék fény az, ami kifejezetten negatív irányba befolyásolja az alvást, ez ugyanis gátolja a melatonin nevű, alvásért felelős hormon termelését. A melatonin szabályozza alvási ciklusunkat, amelyet a hipotalamusz termel a fényviszonyok változása alapján. Amennyiben azonban a kék fény miatt az agyunk nem kezdi el termelni a melatonint, az alvási ciklusunk felborul.
Ráadásul az okostelefonoknak hála úgy érezzük, hogy alvás előtt még belefér aznapra utoljára lecsekkolni az emaileket, a Facebookot, az Instagramot – aztán azt vesszük észre, hogy fél órája a telefont nyomkodjuk. Ez a fajta alváshalasztgatás azért veszélyes, mert szinte észrevétlenül rövidítjük meg vele alvási időnket csekély, ám hosszú távon mégis érezhető időmennyiséggel.
Mindemellett a modern világ is azt sugallja, hogy a kevés alvás a siker csúcsa – Barack Obama és Donald Trump is köztudottan 5 órát alszik egy nap. Walker szerint azonban ez sem lehet irányadó, hiszen George W. Bush szintén az USA vezetőjeként minden nap igényelte a 9 óra alvást.
A professzor szerint azonban a hét óránál kevesebb alvás már káros az egészségre. Több mint 10 ezer olyan tanulmány létezik, amely szerint a hat óránál kevesebbet alvó emberek szinte minden esetben egészségügyi nehézségekkel néznek szembe. Mi sem mutatja ezt jobban, hogy napjaink legveszélyesebb és legelterjedtebb betegségeinél, mint amilyen az Alzheimer-kór, a rák, a depresszió vagy az elhízás, egytől egyig megjelenik a nem megfelelő mennyiségű vagy minőségű alvás.