Juncker óvatos reformot akar
Az Európai Bizottság elnöke az EU helyzetéről szóló beszédében szuper pénzügyminisztert akar Európának, de közös költségvetést nem.
Juncker szerint Nagy-Britannia távozása után a 19 tagú eurózóna és az EU között nem lesz igazán nagy különbség, hiszen a kívülállók gazdasági súlya nem különösebben jelentős. Politikai súlya viszont van azoknak az államoknak, melyek nem akarnak a közös pénzügyek irányába menetelni, mint Macron francia elnök. Ezért Juncker nem javasolja, hogy a tagállamok költségvetésének ellenőrzését vegyék ki a nemzetállamok hatásköréből, pedig Schauble német pénzügyminiszter – a görög válság hatására – éppen ezt szeretné. Mi lenne tehát a szuper pénzügyminiszter feladata, ha nincs közös költségvetés?
Egyrészt ő lenne a Európai Bizottság egyik alelnöke, aki egyben gazdasági biztos is. Másrészt pénze is lenne, hiszen az európai stabilitási alapban több, mint 700 milliárd euró van! Ezt jelenleg nem igen használják. Az eurozóna számára létre kellene hozni egy külön 150 milliárd eurós pénzügyi alapot, amely kezelné a göröghöz hasonló válságokat. Az új pénzügyi szuperminiszter tehát olyan lenne, mint Federica Mogherini a külügyek élén. Vagyis hangzatos cím – valóságos hatalom nélkül. Macron francia elnök azonban egészen mást gondol erről. Ő komoly hatalmat adna a közös pénzügyminiszternek, aki az Európai Valutaalapot vezetné és az eurozóna közös költségvetéséről döntene. Ez nagy lemondást kívánna a nemzetállamok részéről. Kérdés, hogy mit akar Merkel kancellár, az EU legerősebb államának vezetője, akit minden valószínűség szerint újraválasztanak szeptember 24-én, Németországban.