„Mi együttműködünk azokkal a helyi és a külföldi csoportokkal, akik az iszlamisták és a Muszlim Testvériség ellen harcolnak” – nyilatkozta az al-Monitornak egy diplomáciai forrás, aki a líbiai ügyekkel foglalkozik az egyiptomi külügyminisztériumban. A forrás elismerte: Kairó részt vesz Líbia “stabilizálódásában”,
Az egyiptomi támogatásnak több szintje van. Kairó kiáll az egységes Líbia mellett, elismeri Abdullah al-Tinni Tobrukban székelő kormányát, ahogyan az ENSZ is őket tartja az észak-afrikai ország legitim vezetőjének. A tobruki kormányból már nem egy politikus és katona látogatott el Kairóba és találkozott az egyiptomi vezetéssel, ahol megállapodtak a támogatásról.
Az egyiptomi vezetés régóta próbál már egy nemzetközi katonai beavatkozást összehozni, amelyet – nem titkoltan – Fattah asz-Szíszi vezetne. Egyiptom a mai napig tartja magát ahhoz a 15 ponthoz, amit augusztus 25-én fogadtak el a Líbiával szomszédos országok. Ennek az egyik fő eleme az észak-afrikai országban található terrorista csoportok legyőzése. Ebben a kérdésben Egyiptomnak az egyik legszorosabb szövetségese Algéria lett, mivel őket is nyugtalansággal tölti el az iszlamista csoportok ámokfutása Líbiában. Az algériai miniszterelnök Abdel Malek Szellál november 20-i egyiptomi látogatásának fő témája a líbiai helyzet volt, egy algériai-egyiptomi biztonságpolitikai kooperáció megvalósítása: Algéria nyugaton – tehát Tripolihoz közelebb – lévő területeken “foglalja le” a líbiai iszlamistákat, miközben Egyiptom a keleten fekvő Bengáziban nyújt segítséget a szekuláris erőknek.
Nem csak ennyiben merül ki az egyiptomi támogatás. Az egyiptomi hírszerzés folyamatosan ellátja a líbiai kollégákat a legfrissebb adatokkal, katonai kiképzők és szakértők mennek Líbiába, egyiptomi fegyverszállítmányok érkeznek Halifa Haftár részére. Ő az a katonai parancsnok, aki idén tavasszal célul tűzte ki Líbia egyesítését és az iszlamisták kiűzését, sőt ezért egyesek már a „líbiai Szíszinek” hívják.
Végül pedig Kairó akár közvetve is, tehát katonai erővel beavatkozik a líbiai eseményekbe. Augusztus végén azonosítatlan gépek bombázták az iszlamisták állásait Tripoliban. Bár Haftár magára vállalta a támadást, vélhetően, nem az ő repülői, hanem Egyiptom és az Egyesült Arab Emirátusok légiereje áll a támadások hátterében és két ország komolyan összehangolta ezt az akciót. A repülőtereket, a kiszolgáló személyzetet és a felszerelést az egyiptomi hadsereg biztosította, az emírségek küldték a harci gépeket, a pilótákat és az üzemanyag-utántöltő gépeket.
Felmerülhet a kérdés, hogy Egyiptom miért avatkozik be ilyen mértékben a líbiai eseményekbe. Egyrészt azért, mert a betiltott egyiptomi Muszlim Testvériség, többek közt annak militáns szárnya, Mohamed Murszi bukása után Líbiába menekült és ma Omár el-Hászi „nemzeti megváltás kormánya” oldalán harcolnak. Másodszor a sivatagos nyugati határokat Egyiptom sokáig elhanyagolta, de most kénytelen megerősíteni a határvédelmet, mivel többnyire ezen keresztül jönnek be a dzsihadisták. Kairó folyamatosan tárgyal a határ mellet élő törzsekkel, hogy akadályozzák meg az iszlamisták terjeszkedését és esetleges betörését az egyiptomi területekre. Az egyiptomi hadsereg komoly építkezésekbe kezdett a líbiai határszakaszon. Kairó felkészült a harcok esetleges átterjedésére.
Ezen felül nem kétséges, hogy a második líbiai polgárháborúnak van egy regionális szintje is. A tobruki kormányt Egyiptom, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és a nemzetközi közösség támogatja. Ezzel szemben a Tripoliban székelő, helyi milicistákból és a Muszlim Testvériség tagjaiból álló kormányt Törökország, Katar és Szudán látja el fegyverekkel. Egyiptomnak Murszi bukása után eddig is rosszak voltak a kapcsolatai Katarral és Törökországgal, de Szudán támogatása komoly meglepetést és egyben fejfájást okozott Kairóban. Emiatt ugyanis már nemcsak a nyugati határokkal és a Sínai-félszigettel kell foglalkoznia az országnak, hanem a délinél is meg kell erősíteni a védelmet, mivel ezentúl akár Szudánon keresztül jöhetnek majd a Líbiából hazatérő iszlamisták.
A kép forrása: Europress/AFP