Törökországot és Oroszországot zavarja, hogy az EU balkáni bővítést tervez
Jean Claude Juncker Strasbourgban arról beszélt, hogy Szerbia és Montenegro optimális esetben 2025-ben az Európai Unió tagjai lehetnek. Négy másik balkáni állam a várólistán van: Albánia, Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó.
Az Európai Unió valójában egyáltalán nem ég a vágytól, hogy újabb keleti államokat vegyen fel, hiszen az egykori szocialista országok így is sok gondot okoznak.
Mogherini asszony, az EU külügyminisztere viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan államokat utasítanának el, melyek törekszenek az uniós tagságra. Arra célzott, hogy Oroszország a helyi nacionalista és populista erőket támogatva aktívan fellép a Balkánon az EU-val szemben. Törökország pedig ország-világ előtt panaszkodik arról, hogy évtizedek óta tartja őt várólistán az Európai Unió és a tárgyalások tapodtat sem haladnak előre. A törökök is növelni szeretnék befolyásukat a Balkánon, ahol évszázadokon át jelen voltak. Ennek öröksége az, hogy a hat korábban említett balkáni államban sok muzulmán él. Albániában, Koszovóban vagy Bosznia-Hercegovinában ők alkotják a többséget. Mind a törökök, mind az oroszok, mind pedig az Európai Unió növelni kívánja befolyását a Balkánon, de pénzt nem nagyon akarnak adni, pedig az ott élő népek elsősorban ezt várják a külvilágtól.
Fotó: Kotor, Montenegro / Piabay