Mi lesz veled rubel? – Hazai szakértők elemeznek
Fekete keddként vonul az orosz történelembe a tegnapi nap, amikor egy dollárért 80, egy euróért pedig 100 rubelt adtak. Miközben a kormánytól újabb intézkedéseket várnak az orosz elemzők, tegnap azt is előrevetítették, ez csak a kezdet, februárban akár 150 rubel is lehet a dollár. Mentőlépésként a lakosság már elkezdte a mértéktelen vásárlást, az interneten műszaki üzletek üresedő polcait és bevásárlóközpontok éjféli zsúfoltságát mutatják a képek. Mi következik most, kérdeztük meg a hazai szakértőket.
Azután alakult ki a kritikus helyzet, hogy hétfőn éjjel az orosz jegybank drasztikusan, 6,5 százalékkal emelte fel az alapkamatot, elérve ezzel a 17 százalékot. A rubel tegnap 11 százalékot veszített értékéből.
Deák András, a Világgazdasági Kutatóintézet közgazdásza egy évet ad Oroszországnak, ha továbbra is így folytatódik a helyzet. Mivel legfőbb bevételi forrása, az olaj és a gáz, gyakorlatilag kiesett és a szankciók miatt a külföldi befektetéseit nem tudja megfinanszírozni, ráadásul ehhez társul még az egyébként is instabil gazdaság, valamint a költségvetési hiány.
Bár az orosz kormány következő intézkedéseit nem látja előre, néhány lehetséges lépést felvázolt. Igaz, hogy brutális megoldás, de alkalmazhatnak kötött devizagazdálkodást, illetve korlátozhatják az olajbevételeket. Persze a leglogikusabb lépés az volna, ha kivonulnának Kelet-Ukrajnából, a nyugati-orosz konfliktus gócpontjából.
Hogy ez mennyire valószínű, azt Balázs Péter volt külügyminiszter fejtegette, aki a jelenlegi helyzetet a sakkhoz hasonlította. Amíg nem kap valaki mattot, több lépés is van. Most szerinte mindkét félnek a közös megegyezésre kellene törekednie. A korábbi példák alapján akár a NATO-Orosz Tanácsot is össze lehetne hívni a Fekete-tenger térségével kapcsolatban. Bármi is lesz, különösen figyelmeztet az oroszok érzékenységére, ami miatt nagyon óvatosan kell kezelni a kérdést.
Ebben szerepet játszhat Donald Tusk, az Európai Tanács új elnöke, aki lengyel miniszterelnökként komoly politikai és diplomáciai tapasztalatokkal rendelkezik az orosz kapcsolatok terén. Ez már a napokban is kiderülhet Brüsszelben, ahol az Európai Unió tagállamainak kormányfői gyülekeznek az év végi csúcstalálkozóra.
Hogy milyen további intézkedések várhatóak Brüsszelből, az az orosz félen is múlik. Az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedésekkel kapcsolatban viszont elmondta, akár még eredményesként is értékelhetőek. Mert bár szerinte a szankcióknak csupán figyelmeztető funkciójuk van, a tegnapi nap mindenképpen megmutatja Moszkvának, hogy korlátozottak a gazdasági tartalékai, nem tehet meg akármit. A jelenlegi helyzetet a Szovjetunió felbomlásához hasonlította, amikor a Nyugat jóval nagyobb gazdasági ereje érvényesült. Most például az olajárakat is képes befolyásolni.
A bennünket leginkább izgató kérdésre, vagyis mennyiben érinti mindez a magyar gazdaságot, Deák András egyszerűen annyit válaszolt: eléggé. Bár nem látja a folyamat végét, a lehetséges likviditási válság és az orosz bankrendszer lehetséges bedőlése miatt veszélyben van az OTP ottani hitelállománya. Az orosz piacra termelő magyar vállalkozásoknak pedig feltehetően nem lesz vásárlója. Tágabb értelemben lavina is indulhat a posztszovjet térségben. Ugyanakkor az európai bankok helyzete sem egyértelmű, hiszen egy eleve bizonytalan gazdasági helyzetben zuhan éppen drasztikusan a rubel.
(Kép: Vásárlók egy moszkvai üzletben, 2014.12.15. Europres/AFP)