Bifsztek-blues, avagy végképp búcsút vesz-e az elit a marhasülttől?

Párizsban a három Michelin csillagos Abeille étterem már három éve meghirdette a háborút a bifsztek ellen. Dîners 100% Green, Afternoon Tea vegan – Christophe Moret mester ezzel kezdte, és mára rengeteg követőre talált.

A bifsztek, sőt minden fajta marhahús lassan eltűnik a párizsi Michelin csillagos étlapok ajánlataiból – állapítja meg a Le Figaro, amely új forradalmat sejt az ízlésváltozás mögött. A bifsztek ugyanis a francia konyha legendás öröksége is: Marcel Proust kedvenc szakácsnője, Francoise úgy tudta elkészíteni, mint senki más. Az eltűnt idő nyomában kutakodó író megkérdezte az írás-olvasással hadilábon álló normandiai parasztcsaládból származó szakácsnőt: mi a titka a marhasültjének? Ezt érezni kell! – válaszolta a szakácsnő öntudattal, mint egy művész, akit az alkotás titkáról faggatnak. Francoise bifsztekje a maga idején fogalom volt Párizsban. De hol van már Francoise és hol van már a bifsztek?

Az elit éttermek búcsút vesznek a vörös húsoktól

A vegán fanatikusok ádáz akciókat indítottak a bifsztek ellen. Ez sok fogyasztót eltántorított korábbi kedvencétől. Aztán az állati jogok elszánt védelmezői is beszálltak a bifsztek elleni kampányba, mondván: tűrhetetlen az a brutalitás, ahogy a marhákkal bánnak a vágóhidakon. A döntő csapást persze a bifsztekre nem ők mérték, hanem az orvosok és az életmód-tanácsadók. Mind óva intenek a bifsztek fogyasztásától, mert túlságosan is megterheli a gyomrot és a beleket. Ráadásul sok alkoholt kell rá inni, amely szintén nem épp ajánlott a comme il faut világban manapság.

Az alkohollal bőven megöntözött bifsztek valaha státuszszimbólum volt

Kubai szivart illet szívni utána – ahogy ezt Hollywood számtalan filmben tudatta a gazdagok életformáját leső mozi nézőkkel. A befolyásos üzletemberek éppúgy bifsztekkel ünnepelték sikereiket, mint Lucky Luciano, a maffiavezér. Lehet, hogy mindennek vége, mert gasztronómiai forradalom készül: a bifsztek trónfosztása.

A gasztronómia rajongói még mindig Párizsra vetik vigyázó szemüket. Mit látnak ott? Olyan étlapokat, melyekről nemcsak a bifsztek hiányzik, de más marhahús sincsen! Könnyebb kosztot kínálnak a Michelin-csillagos éttermek, melyek továbbra is diktálnak a globális piacon. Mi lesz így a húsmarha-tenyésztéssel? Argentína amúgy is pénzügyi problémákkal küszködik. Mi lesz, ha ez az export is leáll, mert nincsen rá kereslet?

Ki eszik bifszteket a G 20 csúcson?

November végén Argentínában rendezik meg a világ 20 legnagyobb gazdaságának csúcstalálkozóját. Az argentinok minden bizonnyal feltálalják a legendás hazai bifszteket. De ki eszik belőle? A tudósítók többsége persze nem erre figyel, hanem arra, hogy Donald Trump és Hszi Csin-ping találkozója elhozza-e a kereskedelmi háború végét, vagy az amerikaiak újabb szankciókat alkalmaznak-e Kínával szemben. Miről tárgyal az amerikai elnök Putyin orosz államfővel? Mindez leköti a diplomácia ínyenceit, de sokan csak arra figyelnek: esznek-e bifszteket a nagy emberek? A külsejére mindig oly sokat adó Christine Lagarde, az IMF főnökasszonya? A 72 éves Donald Trump, aki nyolc évig akar a Fehér Házban ülni? Vajon trendi-e még a bifsztek? A párizsi Le Figaro szerint a mesterszakácsok és a fogyasztók már döntöttek: végképp búcsút mondtak a marhahúsnak, amely pedig a királyok asztalán is oly sokáig uralkodott. A bifsztek-blues tartós lehet, mert több globális trend is egybeesik, de a marhasült az irodalomban és a filmen örökké megmarad, hiszen Marcel Prousttól Esterházy Péterig oly sokan írták meg a belsőséges viszonyt az emberi íny és a jól elkészített bifsztek között.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez