Ez történik a bálnákkal, mielőtt partra vetik magukat

Az összefüggést már évekkel ezelőtt észrevették a tudósok, most azonban az okát is megfejtették.

A bálnák tömeges partra vetődése régóta foglalkoztatja a kutatókat. Azt már felderítették, hogy a jelenségnek köze van a tengeralattjárók vízalatti navigációs rendszeréhez, amely megzavarja az állatok viselkedését. Most újabb eredményt értek el: már azt is tudják, mi történik a szonárok hangjának hatására a bálnákkal.

000bbb

Ahogy arról a  Royal Society Proceedings B kiadványában beszámoltak: a csőrös cetek – különösen a Cuvier-féle csőrös cetek – nagyon megijednek a szonár hangjára és menekülőre fogják. Mivel ilyenkor túl gyorsan emelkednek a felszín közelébe, keszonbetegség lép fel náluk. Ez más néven dekompressziós betegségként ismert és általában búvároknál fordul elő, amikor a nagyobb nyomású térből túl hamar érnek kisebb nyomásúba.

000cet

A keszonbetegség következményei a bálnákra is halálosak lehetnek, hiszen az emelkedéskor, vagyis nyomáscsökkenéskor nitrogénbuborékok keletkeznek a szervezetükben, amelyek aztán nem tudnak távozni és az érpályában elakadásokat okoznak. A bálnákat ért stressz ilyenkor egy adrenalininjekció hatásához hasonlítható az egyik kutató szerint, ami teljesen kizökkenti a bálnákat az egyensúlyukból. Az eddigi legtöbb áldozattal járó partra vetődést is a szonárok okozták: 2002-ben 14 állat halt meg 36 órán belül a Kanári-szigetek vizeiben egy NATO tengerészeti hadgyakorlat idején. Akkor ahogy elkezdték használni a szonárokat, órákon belül megjelentek a bálnák tetemei a parton.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez