8 év öldöklés – a szíriai polgárháború számokban

A 2011-ben kirobbant tüntetések véres harcokba torkolltak, melyekben 112.000 civil is életét vesztette.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja pénteken számokban is összefoglalta a 8 éve tartó véres polgárháborút, mely romba döntötte Szíriát. Az intézet becslései szerint a harcokban 370.000 ember halt meg, közülük 112.000 civil. 21.000 gyermek és 13.000 nő vesztette életét 2011 márciusa óta az országban. A szíriai hadsereg 125.000 katonája veszett oda, míg a lázadók és kurdok 67.000 katonáját ölték meg. A dzsihádisták közül 66.000-en haltak meg, legtöbbjük az Iszlám Állam harcosa volt, de a Hayat Tahrir al-Sham, a szíriai al-Kaida  fegyveresei is ott vannak köztük. Az ENSZ adatai szerint a polgárháború miatt több, mint 13 millió szír állampolgár szorul humanitárius segítségre és több mint 5 millióan menekültek el az országból.

A 2011 márciusa óta tartó polgárháború az Arab Tavasznak nevezett tiltakozáshullámmal kezdődött, mely 2010 végétől söpört végig Észak-Afrika és a Közel-Kelet több államán. Több diktatúra bukásához vezetett, a többi között Tunéziában, Líbiában és Egyiptomban is. Szíriát elérve a nyugati hatalmak eleinte bizonytalanok voltak, hogy kit támogassanak, de 2011 tavaszára bizonyossá vált, hogy a  változást követelőket választják. A nyugat elsősorban politikai támogatást és pénzt biztosított, a fegyvereket pedig Szaúd-Arábia, Katar és Törökország küldte a többségében szunnita felkelőknek. Az Aszad-kormányzat oldalán Irán és Oroszország áll. A fordulópontot az jelentette, amikor 2015 tavaszán ez a két ország a hivatalos beavatkozás mellett döntött. Augusztus végén megérkeztek az első orosz vadászbombázók és iráni katonák, valamint milicisták tízezrei vették fel a harcot a felkelőkkel. A rezsim azóta sorra foglalja vissza az ellenzéktől a területeket.

Most orosz és török katonák választják el a harcoló feleket, hogy megakadályozzák a vérfürdőt az utolsó olyan területen Szíriában, melyet még az Aszad elnökkel szemben álló iszlamista fegyveresek uralnak. Az Erdogan-Putyin megállapodás értelemében török őrjáratok kezdik meg működésüket Idlib tartományban, a tartomány egy másik részén pedig az oroszok is megindítják saját őrjárataikat. Bár más-más oldalon állnak, Oroszország és Törökország együttműködik a közel-keleti rendezésben, melyből szeretnék kiszorítani a nyugati hatalmakat – mindenekelőtt az Egyesült Államokat. Donald Trump elnök korábban bejelentette az amerikai csapatok kivonását Szíriából, de azután Izrael és Szaúd-Arábia nyomására meggondolta magát. Amerika továbbra is jelen van a térségben és légi támogatást nyújt annak a kurd milíciának, melyet korábban ő fegyverzett fel és amelyet Erdogan elnök meg akar semmisíteni.

Az Iszlám Állam is a szíriai polgárháborúban erősödött meg Szíria területén, Rakkában, Idlibben és Aleppóban. A terrorszervezet eredeti célja egy kalifátus létrehozása volt Irak szunnita többségű területein, de miután belépett a szíriai polgárháborúba, igényét kiterjesztette szíriai területekre is. A “kalifátus” fénykorában több millióan éltek az Iszlám Állam fennhatósága alatt. A dzsihádharcosok kegyetlenül lemészárolták a polgári lakosságot is. Vezetőjük, Abu Bakr Al-Baghdadi eltűnt. A Szíriai Demokratikus Erők egységei egyre szorosabbra vonják a gyűrűt az ISIS utolsó bástyája körül, miközben az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció légicsapásokat mér a Szíria keleti határához közeli Baghuzra.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez