Pakisztán nyugati influencerekkel lendíti fel a turizmusát – valós a kép, amit mutatnak?
A nyugati bloggerek és Youtuberek könnyebben kaptak vízumot az országba, hogy felületeiken promotálják Pakisztánt – filteres verzióban.
Pakisztán nem tartozik a turisztikailag népszerű úti célok közé, ami mögött elsősorban biztonsági kockázatok állnak. Pedig látnivaló bőven akadna: gyönyörű hegyek és tengerpartok, gazdag történelmi örökség és ősi hagyományok az Indus-völgyi civilizációtól a buddhista szentélyekig és muzulmán mecsetekig. Az ország miniszterelnöke, a krikettsztárból politikussá avanzsált Imran Khan felismerte, hogy a turizmus sokat lendíthetne Pakisztán gazdaságán. Az ország megítélésén azonban van mit javítani. Ehhez pedig azt az eszközt hívták segítségül, mely ma az egyik legerősebb befolyással bír: a közösségi médiát.
A különféle kép- és videómegosztó felületeken és népszerű blogokon egyre több influencer jelentkezik Pakisztánból, saját oldalán népszerűsítve az országot. Többségük fiatal nyugati, akik több millió követőjüknek amolyan filteres verzióban mutatják be Pakisztánt: “A tisztaság országa”, vagy ahogy Mark Wiens utazó youtuber mondta 4 millió feliratkozójának: “Pakisztán egy életre szóló utazás”. Ilyen szlogenek repkednek, de olyan influencer is akadt, aki egyenesen azt állította, hogy Pakisztán a világ első számú turistacélpontjává is válhat a jövőben. Tovább árnyalja a képet, hogy ezek az influencerek az AFP szerint egyszerűsített eljárással jutottak vízumhoz és utazásaikon a hatóságok garantálták a védelmüket, így biztonságban érezhették magukat.
A kritikusok szerint ez megtévesztő, hiszen az egyszerű utazónak nem járnak ezek a kiváltságok, és ha elhiszi azt, amit az influencerek mutatnak, könnyen bajban találhatja magát. Az iszlamista szervezetek rendszeres terrorakciókkal nyugtalanítják az országot, a nyugati sajtót is elérik a hírek csoportos nemi erőszakról, melyet nem ritkán a hatóság tagjai követnek el. És akkor még nem beszéltünk a pakisztáni nők jogairól. A jól beállított fotókon persze ezeknek nyoma sincs, ahogy annak sem, hány utazót ért zaklatás pakisztáni tartózkodása során.
A másik érv, ami felróható a turisztikai stratégia ellen, hogy az Iszlámábádban április elején tartott pakisztáni turisztikai csúcson kizárólag külföldi bloggerek népszerűsítették az országot. Nyugati fiatalok beszéltek a pakisztáni turizmusról és fotózkodtak a miniszterelnökkel, miközben helyi influencereket meg sem hívtak az eseményre. A pakisztáni bloggerek közül többen ennek hangot is adtak saját felületeiken, sérelmezve, hogy kormányuk nem támogatja a tevékenységüket, miközben évek óta dolgoznak országuk népszerűsítéséért az interneten.
Az említett turisztikai eseményen egy amerikai-brit vlogger azt állította, hogy amikor a szervezők megtudták, hogy előadásában a pakisztáni utazás árnyoldalairól is beszélni szeretne, hogy valós képet mutasson, letiltották. Később videóblogban számolt be az élményeiről a közönségének. Rajta kívül azonban nem volt más a külföldi influencerek között, aki őszintén kiállt volna. Ők megrendelésre dolgoznak és milliós követőtáboruknak köszönhetően kétségkívül nagyobb marketingértékkel bírnak, mint azok, akik a valódi arcát élik meg nap mint nap a világ hatodik legnépesebb országának – ami korántsem olyan rózsaszínű, mint ahogy azt az Instagramon láthatjuk, filteres szemüveggel.