Gyapotkonferenciát tartottak az év végén Bamakóban, különös tekintettel a rekordtermésre és arra, hogy a 90-es évek óta mégis folyamatosan romlik a mali gazdák kereseti lehetősége. Mára már a pamut világpiaci árával is baj van, de az állam felvásárló cégének rossz irányítási gyakorlatával külön is meg kellett küzdeniük a gyapottermesztőknek – fejtette ki Sory Traore, aki az érintett gazdák szövetségének a vezetője. Sokan amiatt kerültek nehéz helyzetbe, hogy a gazdálkodásukhoz felvett hiteleket a pamutért befolyt csökkenő bevételből nem tudták visszafizetni. A gazdák egy része a gyapottermesztés bojkottjával válaszol a kormányzat helytelen agrárpolitikájára, így arra, hogy az állami felvásárló cég legalább 10 hónapos késéssel fizeti ki az ellenértéket. Az ország fő jövedelmi forrása, a gyapottermesztés, pamuttermelés az elmúlt időszakban összeomlott, noha a felvásárló állami vállalat vezetője éppen arról adott elő a bamakói konferencián, hogy a kormányzat stratégiát, 2018-ig kidolgozott fejlesztési programot működtet. Abban bíznak, hogy mégis sikerül legalább 550 ezer tonna pamutot előállítani, és felzárkózni a Burkina Faso-i és egyiptomi termelőkhöz. De a felvásárlási árról kiderült, a nemzetközi piaci átlagoknál még mindig jóval alacsonyabb. A mali agrárium vezetői jelenleg azzal „vigasztalódnak”, hogy jó lehet a gabonatermés és javulhat az élelmiszerbiztonság. A múlt évben ez „össze is jött”, de már látszik: a klimatikus viszonyok a félsivatagos állapotokhoz vezetnek és a gabonatermesztés is veszélybe kerül.
Kiemelt