Jelenleg már Kína rendelkezik a világ legnagyobb nagysebességű vasúti hálózatával. A majd húszezer kilométeres hálózat évente újabb és újabb szakaszokkal bővül. Kína már maga gyártja a szerelvényeket, és részint saját fejlesztésű rendszerét a világban több országban is sikeresen értékesítette. Bár a hálózatfejlesztésre óriási összegeket költenek, és jelenleg a vonalak nagy része veszteséges, a kínai kormány szerint érdemes befektetni a vasútba, mert az a régió, ahol megjelennek a szuperexpresszek gyors fejlődésnek indul. A nem túl távoli jövőben a kínai gyorsvasúti hálózat már át is fogja lépni az ország határait. A tervek szerint részint Dél-Kelet Ázsia részint az eurázsiai térség számára jelent ez hamarosan a mainál nagyságrendekkel jobb kapcsolódást Kínához.
Oroszországban ugyanakkor a nagysebességű vasúti fejlesztések nem haladnak valami gyorsan. Jelenleg a Moszkva – Szentpétervár és a Moszkva – Nyizsnij Novgorod közti vonalszakaszokon jár a Szapszan gyorsvonat, azonban ez nagyobb részt a hagyományos pályát használja, így nem “igazi” szuperexpressz. A Moszkvát a Távol-Kelettel összekötő vonalon már több terv is volt a jelenlegi csigalassúságú vonatok felváltására, de eddig egy sem valósult meg. Most azonban ez, a kínai kapcsolatnak hála, valósággá válhat.
Miután Vlagyimir Putyin és a kínai miniszterelnök, Li Ko-csiang ősszel aláírt egy közös vasútfejlesztési szándéknyilatkozatot, egy Moszkva-Peking nagysebességű vonal megépítéséről folynak a tárgyalások. Ennek első lépése lenne a Moszkva és Kazany közti szakasz. A 400 km hosszú vonalra 6 milliárd rubelt szánnak. „Mindenkinek fontos tudni, mennyire fejlődik ez a terület. Ez egy fontos nagy hatású projekt” – hangsúlyozta a múlt hónapban Dmitrij Medvegyev, miniszterelnök. A későbbi szakaszok vezetnének át – Kazahsztánon keresztül – Kínába.
Nagyot kaszálhat a beruházásból a Kínai Állam Vasutak gyorsvasúti leányvállalata, amely az orosz társaságokkal közösen finanszírozná a Moszkva-Peking vonalat, amely a transzszibériaihoz képest délebbre futna. Hogy pontosan ki és mennyivel támogatná az útvonalat, egyelőre nem tudni. Orosz részről valószínűleg a Nemzeti Jóléti Alap, kínairól pedig különböző befektetők adhatják a szükséges összeget, amit a Beijing Times 230, mások viszont 150 milliárd dollárra becsülnek.
Kép: Europress/AFP